Valahol

Valahol a nagyvilágban látom még az arcod
Valahol az álmaimban hallom még a hangod
Valahol még érzem Te vagy kire vágyom
Valahol még hiszem hogy szíved megtalálom

Amikor fáradt utam
Napot kísérve véget ér
párnámba rejtem
elgyötört arcomat
karjaim a semmit ölelik
csendben ringatom el
árva magamat és
…a neveddel alszom el
üres utcákon bolyonganak
elárvult érzéseim
minden kapu zárva
hiába dörömböl
magára maradt szívem
csak a kongó visszhang
felel és végül
…a neveddel alszom el
havas hegycsúcsokon
gyönyörű szikrák csillannak
a fény hideg táncot jár
mindent elborít
a hófehér magány
épp ilyen üres a szobám
ahol egyedül kuporgok és
…a neveddel alszom el
zárt szemhéjjak mögött
a csend ül ünnepet
szivárvány-köröket ír
a sötétbe az álom
nappali szavaim az imént
itt zsongtak még
de most egyiket sem találom és
…a neveddel alszom el
csodás képek billennek át
az érzékelés peremén
még éber létem dobog bennem
való világom még fogva tart
de enged már a rációból font kötél
oszlik már a lehet, a nem lehet
tudatom függ egy pókhálófonálon és
…a neveddel alszom el
az éjszaka tengere ringat,
ölel, átkarol, hajamba túr
fülembe súgja
lágyan csobbanó vágy-dalát
csókokat küldenek álmaim
már messze visznek nyugtalan útjaim
még hangtalan motyogok és
…a neveddel alszom el
hányszor lesz még, hogy
furcsa-holdas éjszakán
ajkamon sóvár szavak fakadnak
sóhajaim nekiütődnek a falaknak
és a takaró alatt vacogó testtel
önmagamba görbült szeretettel
magányos éjjel, helyetted
…a neveddel alszom el

Az álmok tengere furcsa szerzet
ott lélek léleknek üzenhet,
s szív vallhat szívnek szerelmet.
Ott minden - mi itt nem - lelhető
ott vagyunk Isten is - világot teremtő.
Az álmok világa furcsa szerzet
az álmokban virág vall virágnak szerelmet
az álmokban, ki' van, mind angyalok
fejükön fénylő tündér-glória ragyog.
Az álmokban ritkán van szenvedés
s ha fáj is, mit élsz - jön az ébredés.
Az álmokban zöld a fű, és minden vidám
az álmokban mindig süt a nap,
mint szép őszi délután,
amikor Ő jött feléd,
megfogtad szép kezét,
s azt hitted, mindez örök...

Várnai Zseni: Szeretni Szeretni ezt az életetaz egyetlent a végest,Szeretni még ha bánt is,ha mostohánk is néhanap,de kék az ég, és süt a nap,van benne boldogság is. E szép és szörnyű kor soráncsodákat tesz a tudománya titkok titka tárul,a tudás fája lombosul,de atom felhő tornyosul:mérges gyümölcs a fáról.Nem ölni, vért nem ontani,a tüzeket eloltani,s nem gyújtani, hogy égjenország és város, hol a népgyönge megvédi életéts hogy békességben éljen. Még harcok dúlnak lángban éga megbolygatott messzeség,madár se leli fészkétfutnak az erdő vadjai,csak borzalomról...

Aranyosi Ervin: A barátság gyógyít

Ha van egy igazán kedves, jó barátod,
kivel találkozhatsz és örülsz, ha látod,
kinek elmondhatod, mi a szíved nyomja,
aki odafigyel, kinek van rád gondja.
Aki szeretettel, sérült lelket ápol,
aki minden titkot megoszt önmagáról,
kivel együtt lenni felemelő érzés,
huncutkodni kicsit, az is nagy kísértés.

SOHA EL NEM NÉMULÓ HIVÁS
,,Kövess engem"- hangzott először
csaknem kétezer éve már.
A Genezáret kék hullámait
beragyogta fénylőn a napsugár,
és odahagyva hálót,otthont,múltat,
az első tanitványok elindultak.

A legnagyobb igazság: létezésünk lényege a szeretet. 
Vajon miért van az, hogy az ember fél kapcsolatba kerülni a boldog percekkel? 
Miért nem tudjuk hogyan bánjunk a szeretettel? 
Az idő egy "nyersanyag" senki sem kap többet belőle a "végén", 
mint amire szüksége lett volna. 
Ezért egyetlen napot se töltsünk el a szeretet gyakorlása nélkül.Mert szeretni csakis az önfeledt ember tud igazán. Az éntelen, egótlan lény, akinek lelke már "felébredt" és "meglátta" a szeretetet.