Tantra és a szerelem

A tantra segítségével rengeteg kínos helyzet elkerülhető az életben. A hétköznapok emberét nemcsak magabiztosabbá és kevésbé manipulálhatóvá teszi, hanem a nő és férfi egymással szembeni viselkedésében is olyan érzékenységre nevel, mely megvéd a kellemetlen meglepetésektől!

Szabaddá és boldogabbá tesz a tantra? Vajon érzékeny megközelítése-e az ember legnagyobb erőforrásának, a szexualitásának? Esetleg pusztán különleges testhelyzetekről, csoportszexről szól? Egyetlenegy szellemi irányzat esetében sem válik el olyan erősen a valóság és a látszat, mint éppen a tantrában. 

Az újdonság keresése 

Mit is ígérnek korunk emberének az ősi ázsiai szerelmi tanítások? A tapasztalatok szerint az érdeklődők átlagéletkora 40-50 év között van. Nagy részük a kreativitással és a gyógyítással kapcsolatos munkakörben dolgozik. Azért jönnek, hogy a szexuálitással kapcsolatos berögzült, túlhaladott elképzeléseiktől megszabaduljanak, a férfi és a nő szerepét újrafogalmazhassák, és - nem utolsósorban - azért, hogy új erőforrásokat keressenek önmaguknak. Keresik az "új öntudat"-ot, életük és kapcsolataik új koordinátáit. 

Amíg korábban sokan a régi, berögzült, igazságtalan nemi szerepek ellen lázadtak, ma a férfi és a nő egyre inkább a jellegzetes nemi szerepek, elképzelések összezavarodásától szenved. A nők úgy néznek ki, mint a férfiak, úgy öltözködnek, és a hivatali életben is egyre férfiasabban viselkednek. Ugyanakkor a férfiak kapcsolataikban még mindig az érzelmeket, a nő érzékenységét keresik. Ennek az az eredménye, hogy a kapcsolatot életben tartó, nemek közti pozitív feszültség egyre csökken, ennek hiányában pedig megszűnik a szexuális vonzerő. 

Fogalmazzuk meg saját igényeinket! A tantra éppen ebben a helyzetben hívja fel a figyelmet a nemek közti eltérések értelmére: a férfi spirituális tudatára és a nő energiájára. 

JÓ TUDNI! A tantra lehetővé teszi mindannyiunk számára, hogy leplezetlenül tudomásul vegyük saját kívánságainkat és igényeinket, és bizonyos helyzetekben egyértelmű "igen"-t vagy "nem"-et tudjunk mondani. Aki ezeket a tanokat magáévá teszi, az kevésbé manipulálható nemcsak szexuális téren, hanem egyéb élethelyzetekben is.

Egységben... 

A tantra szabadabbá, boldogabbá és elégedettebbé tesz. A manipulálhatóság csökkenésének következménye, hogy a test, a szexualitás és a szellem egységet alkot. 

Figyelni társunkra, önmagunkra 

A meditáció és a koncentráció különféle formái a tantrikus gyakorlatok szerves részét képzik. Az öntudat növekedésével és a saját igények megfogalmazásával párhuzamosan a témával foglalkozó szemináriumokon a résztvevők megpróbálnak szexuális energiákat is felébreszteni. Célja, hogy ennek segítségével egyre intenzívebben tudjanak figyelni társukra és önmagukra. A gyakorlatok során az orgazmus, mint cél, egyre inkább háttérbe szorul, eltűnik a bűntudat és a különféle korlátok. 

NE FELEDJÜK! A tantra tehát nemcsak az öntudat növelésének eszköze, és a szabadabb élethez vezető út, hanem a különféle szexuális problémák leküzdésének hatásos módszere is.
 
Vonzó kisugárzás 

Mi a teendő abban az esetben, ha a partnere nem hajlandó ilyen tanfolyamon részt venni? A tanfolyamok vezetői ilyenkor - a tantrából merítve - a következő tanácsot adják: "Kezdje el Ön, gyakorolja az önszeretet legkülönfélébb formáit" 

Aki önmagát szexuális teremtményként is képes értékelni, az ösztönösen olyan kisugárzással, vonzó hatással lesz környezetére, melyet előbb-utóbb a partnere is észrevesz. Teljesen kihűlt kapcsolatokat a tantra sem képes felmelegíteni, a kihunyt tüzet nem tudja lángra lobbantani - minimum az egymás iránti alapvető érdeklődésnek meg kell lennie a sikerhez. 

Az apróságok jelentősége 

Megromlott kapcsolatban élők azért húzódoznak az efféle tanfolyamoktól, mert attól félnek, hogy a szerelem művészetének elsajátítása közben esetleg felbukkanhat egy váratlan vetélytárs a résztvevők között. A szakemberek szerint aggodalomra semmi ok, hiszen a tantrának korántsem az a lényege, hogy a partner "lecserélésére" hívja fel a figyelmet. Sokkal inkább az a célja, hogy a vágy, a szerelem, a szexualitás sokrétűségét helyezze előtérbe. És ezek a "technikák" a saját partnerrel éppúgy gyakorolhatók, mint a tanfolyam egyéb résztvevőivel. 

Tantratörténelem 

A tantrizmus gyökerei Kr. e. kb. 4000 évre nyúlnak vissza, a korabeli Indiába. Az akkori vallásos élet szerves tartozéka a jóga, a különféle öntisztító ceremóniák, az ételek élvezete és a szexuális egyesülés. Utóbbi alapvető célja az volt, hogy a férfi és a nő kozmikus energiáit egyesítse, ily módon mágikus képességekre tegyenek szert, és ezen energia segítségével szolgálhassák az isteneket. Az egyik legismertebb tantrikus mű az indiai Kámaszutra.

A szeretet valaki vagy valami iránti ragaszkodásban, gyengédségben, önzetlen jóakaratban megnyilvánuló érzelem.

A szeretet a Bibliában[szerkesztés]

„Isten szeretete mindig megmarad.” (Zsoltárok könyve 52.rész 3.vers)

„Nincsen nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja a barátaiért.” (Jézus szavai, János evangéliuma 15.rész, 13.)

„A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy. (...) Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” (Pál első levele a Korintusiakhoz, 13. rész)

„Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért. Szeretteim, ha így szeretett minket Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást. Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk.” (János első levele, 4. rész 9-12.)

A lángoló szerelem érzése az új párok számára a szív és a lélek tökéletes egymásra találásának tűnhet, az idegrendszerrel foglalkozó kutatók szemével nézve azonban mindez inkább csak a hormonok által kiváltott múlandó őrület. Milyen hatással van a szerelem az egészségünkre, milyen a rossz szerelem, és mi történik az elhagyott szerelmesekkel? Miért vak a szerelem és miért tud annyira fájni?

A szerelem egészségesebbé tesz

A szerelem jót tehet az egészségünknek: ha házasok vagyunk, vagy akár csak együtt élünk valakivel, hosszú távon kevésbé valószínű, hogy depressziósak leszünk, és nagyobb eséllyel élünk majd hosszabb ideig, mint azok, akik egyedül, társ nélkül élnek. Ahhoz azonban, hogy a párkapcsolat egészségünkre gyakorolt pozitív hatásai valóban érvényesüljenek, arra is szükség van, hogy a számunkra legideálisabb partnerrel éljünk együtt - teszi hozzá Dr. Raj Persaud, aki nemrég a csábítás lélektani hátteréről jelentetett meg könyvet. A Texas Egyetem kutatói szerint ha boldogtalan a házasságunk, nagyjából 30%-kal nő az esélye, hogy súlyos depresszióba esünk, azok a nők pedig, akik elváltak, 60%-kal nagyobb valószínűséggel lesznek később szívbetegek, azokkal az asszonyokkal összehasonlítva, akik boldog házasságban élnek férjükkel.

A szerelem vak

A kutatók korábban felfedezték, hogy az agy egyes részei inkaktívvá válnak, ha igazán szerelmesek vagyunk: ez igaz például azokra az agyterületekre, amelyek működése a negatív érzelmekkel, a tervezéssel, viszonyaink kritikus megítélésével és az emberek megbízhatóságának megbecslésével állnak kapcsolatban. Ez az állapot egy, de akár két és fél évig is fennállhat, vagyis ez idő alatt hajlamosak vagyunk rosszul ítélkezni, és figyelmen kívül hagyni párunk hibáit. Ez egyfajta érzékcsalódás, amely azonban a fajfenntartás szempontjából alapvető funkcióval bír a kutatók szerint, ha ugyanis egyből észrevennénk partnerünk hibáit, kevésbé lennénk hajlamosak a hosszútávú kapcsolatok kialakítására, amelyből végül gyermekeink születnek.

"Nem véletlen, hogy a romantikus szerelem nem tarthat igazán sokáig, hiszen ez az anyagcsere szempontjából nagy megterhelést jelent a szervezet számára. Nem volna optimális, ha például húsz évet töltenénk el ebben az állapotban, hiszen előfordulhat, hogy érzelmeink intenzitása miatt egy darabig nem eszünk és nem is alszunk rendesen, nem tudunk megfelelően koncentrálni a teendőinkre, hangulatunk pedig szélsőségesen ingadozik" - mondja Fischer. A problémák általában akkor kezdődnek, ha a "rózsaszín felhő" kezd szertefoszlani, és meglátjuk, milyen is a párunk valójában, akit addig szinte csak előnyös tulajdonságokkal ruháztunk fel. A kutatónő szerint emiatt tanácsos addig várni a házassággal, amíg agyunk "normális" működése helyreáll - így jóval megfontoltabb döntést hozhatunk, és mivel addigra már kialakul a stabil kötődés, képesek leszünk elfogadni párunk rossz tulajdonságait is.

“Hanem ha félelmetekben a szeretetben csak a békét és az örömöt keresitek,
Akkor jobb, ha elföditek mezítelenségteket, és elmentek a szeretet szérűjéről
Az évszakok nélküli világba, ahol nevethettek, de nem teljes szívből, és sírhattok is, de minden könnyet nem sírhattok el.
A szeretet nem ad egyebet, mint önmagát, és nem vesz el semmit, csupán önmagából.
A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható.
Mert a szeretetnek elég a szeretet.
Amikor szerettek, ne mondjátok: „Isten a szívemben lakik”; mondjátok azt: „Isten szívében lakom”.
És ne gondoljátok, hogy irányíthatjátok a szeretet útját, mert a szeretet, ha méltónak talál rá, maga irányítja majd a ti útjaitokat.
A szeretet nem vágyik egyébre, mint beteljesíteni önmagát.
De ha szerettek, és a szeretet vágyakat ébreszt, legyenek ezek a ti vágyaitok:
Hogy összeolvadjatok, s legyetek olyanná, mint a sebes patak, mely az éjszakába zengi dalát.
Hogy megismerjétek a túlságos gyengédség kínját.
Hogy a szeretet megértése ejtsen sebet rajtatok;
És hogy véreteket akarva, derűsen hullassátok.
Hogy hajnalban szárnyra kelt szívvel ébredjetek, és hálát adjatok az új napért,
Hogy délben megpihenve a szeretet mámoráról elmélkedjetek;
Hogy az est leszálltakor hálával menjetek haza;
S ha nyugovóra tértek, ajkatok azért mondjon imát, akit szerettek; dalotok őt dicsérje.”
(Kahlil Gibran)