Egy csendes kis faluban élt egy ember, aki mindig boldog volt, kiegyensúlyozott, és kedvesen bánt ismerőseivel. Állandóan mosolygott, és mindenkihez volt egy kedves, biztató szava. Aki találkozott vele, sokkal vidámabb és reménytelibb lett.A faluból az egyik szomszédja kíváncsi volt, hogy mi lehet a titka, hogy ebben az embertelen világban ő mindig ilyen mosolygós és jókedvű. Azon gondolkozott, hogy miért nincsenek haragosai a boldog embernek. Egyszer találkozott vele az utcán és azt mondta neki: „A legtöbb ember önző, és elégedetlen. Ők nem mosolyognak ilyen gyakran, mint te, nem kedvesek és nem is segítőkészek. Hogyan csinálod, hogy te mindig ilyen jókedvű vagy?”A férfi rámosolygott kérdezőre, és ezt válaszolta: “Ha békét kötsz önmagaddal, akkor béke lesz a körülötted levő világban is. Ha rátalálsz a belső nagyságodra, akkor másokban is képes leszel meglátni a lelki szépséget. A kedvesség mindennek az alapja. Meg kell tanuld irányítani a gondolataidat, a cselekedeteidet, indulataidat. A személyiség olyan mint egy beprogramozott robot. A szokásaid és gondolataid a programod szerszámai, amelyekkel befolyásolhatod a személyiséged. Inkább légy szabad, ne a programjaid alakítsák az életedet, hanem a jónak és a boldogságnak engedj teret.Majd így folytatta: „Ehhez azonban sok idő és munka szükséges. A jó szokásokat fejleszteni kell, a koncentráció képességet és a gondolatok irányítását gyakorolni, erősíteni kell. Ez nem könnyű, és életünk végéig tart majd. Még sok falat kell áttörni, hogy sikerrel járjunk, és ez nem könnyű.”Az idős bácsi még nem végzett a mondanivalójával: „A nehézségekre azonban nem szabad sokat gondolni, mert különben a negatív tapasztalatok fognak beépülni a tapasztalatainkba. Igyekezz nyugodtnak és békésnek lenni, teremts rendet a gondolataid között”.„Ennyi az egész?” – kérdezte a falu társa.„Figyeld a gondolataidat, ahogyan jönnek-mennek. A nyugalom, a csend első megtapasztalása rövidnek fog tűnni, de később egyre hosszabbra nyúlik majd. A béke erőt, kedvességet és szeretet hoz. Egy idő után rá fogsz jönni arra, hogy te ennek az Univerzális Erőnek a része vagy, és más dimenziók nagyságát is megtapasztalhatod, és többé már nem lesz fontos az önző, kicsinyes, egocentrikus világlátásod.„Emlékezni fogok erre” – mondta a szomszédja – „de van, amire még kíváncsi vagyok. Úgy látom rád nincs befolyással a környezeted. Neked mindenkihez van egy kedves szavad, segítőkész vagy, az emberek is jól bánnak veled, és senki sem él vissza a jóságoddal. Miért van ez?”„Jónak és kedvesnek lenni nem feltétlenül a gyengesége jele. Miközben jó vagy, ugyanakkor erős is lehetsz. Az emberek megérzik a belső erődet, és tudni fogják, hogy hol a határ. Mikor erős és nyugodt vagy a lelked mélyén, akkor segíteni fogsz az embereknek, mert megteheted, és mert azt akarod.”A szomszéd megköszönte a felvilágosítást, majd boldogan ment a dolgára.