Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Szeretettel! Napi Vers
Várnai Zseni: Csodálatos
Miért keresnék távoli csodákat?hiszen, hogy élek, maga is csoda!Csodálatos, hogy volt idő: nem éltem,csodálni ezt meg nem szűnök soha.Csoda, hogy látok, hallok és beszélek,
csoda, hogy érzek és gondolkodom,képzeletemben képek szárnyasodnak s betűhálómmal őket elfogom.Hát nem csoda, hogy írok, egymagában?Sejtelmem nincs, hogy honnan e zene?
Mért éppen én s nem ő, vagy tán a másik e furcsa szellem titkos búhelye?Csodálhatnám a napot és a holdat s az Érthetetlen szót, hogy: Végtelen;de mért szállnék a messzi csillagokra,
hiszen csoda az én kis életem.És új életek szakadtak belőlem,
oly egyszerű és mégis oly csodás,ahogy a rügyből a levél kipattan,mégis mi hát egy új fogantatás?Mi az a furcsa láz: szeretni, vágyni,mi a remegés, mi a félelem?S mily különös, úgy csüggni mindhalálig egy idegen, egy másik életen.A gyerekem az életemnek mása,ő én vagyok, de mégis Ő maga.Csodáltam őt, amikor járni kezdett,mikor kibuggyant legelső szava,s hogy egyre nőtt, akkor már félni kezdtem:lehetséges, hogy Ő még Én vagyok?s mikor benne is képek szárnyasodtak,akkor éreztem, hogy már elhagyott.Csodálatos, hogy mennyiféle kép van,s ahány ember, megannyi képzelet.Mindenki lát, csupán röptén elfogni kevesen tudják ám a képeket,művésznek mondják az ilyen varázslót,aki szavakba, színbe, kőbe vés,de honnan ez, én is miként csinálom?Ez az, ami oly rejtelmes, mesés.Csodálkozom, csodálkozom, hogy élek!Azt sem tudom, miből, meddig, hogyan?!Akár a mag, amely egy sziklacsúcson
gyökeret ver s kövek közt megfogan.A szél a gyönge magvat elsodorja,de erős az élet és megtapad...Csodálatos az élet és hogy élek s hogy én is adtam életmagvakat!
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Egy öreg kutya panasza
Volt egy ház az utcasarkon
Hiányzik a régi élet
Mintha hozzád tartozna