Egy történet a szeretetről

Élt egy jóravaló istenfélő asszony, akinek goromba részeges férje volt. Egyszer a férfi egy italozás alkalmával azzal dicsekedett az ivócimboráinak, hogy neki olyan jó felesége van, hogy ő annyit ihat amennyit akar, felesége soha egyetlen rossz szót sem tesz neki ezért. Fogadást is kötött velük, hogyha az éjszaka közepén beállítana barátaival és felkeltené nejét megparancsolva neki, hogy őket kiszolgálja étellel, itallal, az ő jóságos felesége még azt is megtenné. Nem hittek neki a cimborái, és belementek hogy próbára tegyék a férfi feleségét. Elmentek az éjszaka közepén a férfi lakására, aki felkeltette feleséget, és megparancsolta neki, hogy szolgálja ki őket étellel és itallal. A jóravaló asszony minden sértő vagy bántó megjegyzés nélkül sőt alázattal és kedvesen kiszolgálta férjét a barátaival együtt. A férj másnap miután kijózanodott elgondolkodott a történtekről és megkérdezte a feleségét. - Miért bánsz velem ilyen türelmesen? Tegnap megaláztalak és te egy rossz szót nem szóltál ezért! Mond meg nekem, hogy miért vagy ilyen jó hozzám?A feleség kedvesen ránézett a férjére és így válaszolt: - Tudod, hogy én nem e világban reménykedem, hanem amit az én Megváltóm által kaphatok az örök életben. De mivel a te választásoddal és életmódoddal csak e világ örömeit élvezheted, ezért az irántad érzett szeretet arra késztet, hogy hagyjam, hogy azt tedd, amihez kedved van és érezd jól magad, mégha én nem is értek azzal egyet. A férfit nagyon meghatotta az asszony szeretete és sírva fakadt felesége lábai elé borulva. Az asszony imádsága férjéért meghallgatásra talált. Férje szívébe fogadta Jézust.„A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltű