Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Egyszer minden véget ér és mindenkinek mennie kell.És ezt tudjuk. Tudjuk, mégis, ennek ellenére valamiértelfelejtünk szeretni. Pedig pont ezért kellene "csak" szeretnünk. Helyette azonban nem teszünk egyebet, mint, hogy folyton haragszunk, bántunk, gyűlölünk, áskálódunk, féltékenykedünk, irigykedünk és sértegetünk. A szeretet érdekében viszont semmit nem teszünk. És így telik el szép lassan az életünk és mindenki élete. Hogy nem volt kimondva, kimutatva, éreztetve, és átadva a szívünk szeretete. Mert valahogy csak arra volt időnk mindig, hogy utálatosak legyünk. És mindeközben időről, időre mindenki (el)távozik mellőlünk. Aztán állunk lesütött fejjel, megbánóan, hogy milyenek is voltunk és mit is tettünk. Amikor már késő. Hm… Jó lenne már végre, ha megértenénk, hogy ajándékba kaptuk rövidke kis földi életünket, és csak az a feladatunk, hogy amíg itt vagyunk, átadjuk a másik embernek a szeretetünket.(Lippai Marianna)
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Egy öreg kutya panasza
Volt egy ház az utcasarkon
Hiányzik a régi élet
Mintha hozzád tartozna