Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Nem adhatok mást, csak mi a…
Mezei István
Nem adhatok mást, csak önmagam, lényegem,
Olykor pontos vagyok, máskor meg szertelen,
Bár nekem sem tetszik néha, amit mondok,
Nem hagynak már nyugton a feltörő gondok,
Tarsolyomban van még ezernyi szép mese,
Némítja őket a szív sötét éjjele,
Csak magamat adhatom, nem adhatok mást,
Rózsákról, fényről szeretnék írni, bízvást
A jövőben, kezemmel messzire nyúlni,
Hogy ne féljen tőle többé soha senki,
Ám sziszegve, rettenve vonulok vissza,
Napjaink rárogynak szürke holnapokra,
Így öregen, már meghetvenkettesedve
Élve, elevenen temetve a csendbe,
A boldogság titka az érzéketlenség,
Ki nem lát felhőt, annak mindig kék az ég,
Akad, kinek nem testszik a versem, dalom,
Nem bánom, mert én csak önmagam adhatom,
Ép ésszel féltem a távoli, szép jövőt,
Már indulnak felénk a tűzforró ködök,
Nincsenek ördögök, nincsenek angyalok,
Az ember az éjben gyanútlan andalog,
A tékozlás feléget mindent legvégül,
Velünk romlik a világ, és velünk vénül.
2018. 08. 19.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Egy öreg kutya panasza
Volt egy ház az utcasarkon
Hiányzik a régi élet
Mintha hozzád tartozna