Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Nem messze esett az alma a fájától,Mit örököltem én az apámtól?Emberséget, vagy fukar tudományt,Vagy, valami különleges adományt,Talán, víg természetet hagyott rám?Remélve, hogy a bánatot elhagyom?Tény, hogy nem volt gazdag az én jó apám,Nincsen tőle ruhám, sem szárnyaló palotám,Talán azt akarta, hogy szeressem az életetMegszerezzem a leggyönyörűségesebb két szemet?Őrizzem a legféltettebb kincsemet?Ki, mindennél jobban szeret engemet,Apám, ritka példás férfi hírében állt,Szeretetre méltó volt minden, amit csinált,Elszenvedte könnyezve, sokszor az életet,Sajnos, többé átölelnem már nem lehet,Meg tett mindent, mi tőle telhetett,A bajokon, engem vidítva, csak nevetett De mint, néma csend a kihalt utcán,Pihent meg néha a bú, kedves arcán,De erősítette hitemet önmagamban,Hogy éljem életemet, minél boldogabban,Megtanított elfogadni az őszinte szeretetet,Ennél többet értem, apám nem is tehetettMár tudom, hogy mi az mit rám hagyott,Örökre szívemben őrzöm, ő a keresztem ott,Nyílt, tiszta égen keresztül mosolyog rám,Emberi érzéseket hagyott örökül nekem, az én drága édes apám..
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Egy öreg kutya panasza
Volt egy ház az utcasarkon
Hiányzik a régi élet
Mintha hozzád tartozna