Szív egy nyitott tenyéren...

Láttam egy asszonyt az ünnepi utcán. Picit riadtan, remegve, sápadtan állt a bámészkodó emberek között. Nyitott tenyerén egy szívet tartott.Sötétedett már, a nappal tompa színeit az ünnepi kivilágítás csillogása váltotta fel.Az látszott csak, ami a lámpák fénykörébe esett, az emberi hangokat elnyomta a hangfalakból áradó zene. Azt gondoltam, csak a képzelet játszott velem. Dobogó szív, egy nyitott tenyéren, képtelenség! Nem létezhet!Pedig ismered azt a mondást. A szívét lelkét kiteszi valakiért, vagy valamiért. Olyan is volt, amikor te tetted ki. Volt mikor kellet, volt mikor felesleges volt. Leszoktál róla, már másoktól sem vártad el. Dolgoztál, tetted a dolgod, elvetted, amire szükséged volt, néha adtál is. Azt hitted fel vagy vértezve minden ellen. Vagy mégsem? Látsz valakit, aki szeretetet adna, de nem kérnek belőle, és megijedsz tőle. Mi ez a megdöbbenés? Hova lett a cinizmus. A sztoikus nyugalmad? Mivé lesz így a páncélod, amit az érzelmek ellen öltöttél fel?Egy tenyér, és egy szív. Keresed a tömegben. Hova lett, lehet csak a gondolataid játszottak veled. Gondolatok, amiket nem tudtál szabályok közé szorítani, mert túl fáradtak? Vagy már meguntad a sorokat, dobozokat, amikbe besoroltak vagy beálltál? Az akarsz lenni, aki lehettél volna, és nem más?Nézed azt a nőt. Csak az arcát látod. Mint aki mindent egy lapra tett fel. Fél adni azt amije van. Fél, hogy elfogadja valaki, de mégis arra vágyik. Tiszteled ezért a csendes bátorságért. Mik történhettek vele? Miért és kiért doboghatott az a szív eddig? Kik voltak, akikért hevesebben, s néha talán riadtabban dobogott? Milyen volt, amikor megtelt szeretettel és kiürült a közöny miatt? Kik voltak, akik sebeket ejtettek rajta, s kik azok, akik gyógyították? Kik voltak, akik melegítették, és kik azok, akik miatt megfagyott?S ki vagy te? Aki meg meri kérdezni? Mit akarsz tenni? Odamenni, és csak úgy elvenni tőle?Elragadni, amit önként adna bárkinek, cserébe a szeretetéért? Mernéd, tudnád szeretni? Ruhája eltakarja alakját, hiába kutatod. De miért! Miért azt nézed! Nem látod azt, amit adni akar! Te tudnál így tenni? Mernéd kitenni újra szíved a világ elé. Halkan suttogni, mint az a nő. - Itt vagyok. Lássatok. Még élek. Ennyim maradt. Fogadjátok el. Ne bántsatok. Csak azt szeretném, ha engem is szeretne valaki. Egy kicsit... - Mekkora bátorság kell hozzá, hogy meztelenre vetkőztetett szíved megmutasd mindenkinek?Meg mernéd érinteni, vagy csak a kezét fognád meg, és az ujjain át, éreznéd, ahogy dobog?

Francois Villon