Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
Millei Lajos verse :
A SORS REMÉL, AZ EMBER ÉL
Mondd, miféle sors az, ahol,
ha nem sírunk magunknak meleget,
a tavaszra újra tél köszönt,
mert nem fáztunk még eleget.
Ahol a kacagó, dolgos kezedből
korbácsol Ő jaj-síró tenyeret,
mert kiélt kínra kínt halmozva,
veled már bármit megtehet.
Ahol a szépre éhes koldustól
tagad meg gyönyörhéjú kenyeret,
s a meg nem élt álomért cserébe
rád vasal vásott reményeket.
Mégis mondd, miféle sors az,
amelyik folyton-folyvást elvehet,
és bábként bólogató anyára hagy
hűs, sírba öklendezett gyereket.
Miféle zsarnok sors lehet az,
ahol hús köp be legyeket,
és mosolyba mártott arccal
várja el, hogy ebből Ti egyetek.
Ahol a munkát keresgélő
bégető, bizalmatlan szemetek,
halkuló hályogos hangon
fogad el sok-sok szemetet.
Milyen kíméletlen sors az,
melyben az utcán élő nem ehet,
és kést vagy villát a kezébe
már évek óta nem vehet.
Ahol a tolvaj, garázda, nőt-verő
ünnepelt álomember lehet,
és a jog lyukakkal szőtt hálója
csak még több ijedt lyukká reped.
Mondd, miféle sors remélhet
vastapsra éhes, víg kezet,
ha a házak ablakszemein
fénylő fájdalomkönny pereg.
Ha a családok olcsó életét
sírva sem nevetteti meg
a holnap merész álmodása,
mert -a sors szerint - ehhez Ő még gyerek.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!