Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
|
|
|
Volt egyszer egy kicsi kéz. Egyik reggel úgy döntött, hogy valami hasznos dolgot fog tenni. Segíteni fog másoknak, másokon. Már épp indulni készült, amikor a kicsi láb így szólt hozzá: - Ne menj egyedül, várj, én majd elviszlek!- Rám is szükségetek lesz, ha beszélni kell. – mondta a száj, és ő is menni akart.- De hogy fogjátok meglátni a szenvedőket, ha én itthon maradok? – kérdezte a szem és ő is csatlakozott a többiekhez.A kicsi szív nagyot dobbant. Mivel ő volt a legérzékenyebb mind közül, el is szomorodott, hogy őt nem is hívják.
Múltam emléke
Múltam emlékére könnyet hint a nyár,hisz az is olyan már, mint egy sebzett kismadár,ki szállna, csak szállna, egyre szállna fel,de elrozsdált szívbilincse nem engedi el.Múltam emlékét sok boldog, szép tavasz ringatja mély álomba az éj leple alatt,hogy szabadon repülhessen téren, időn át,oda ahol nyílnak még az édeni rózsák.Múltam emlékét majd úgy őrzi az ősz,hogy egy-egy boldog napon hosszan elidőz,és úgy öleli magához a percet,órát, évet.mintha azokból nyerné a vágyott öröklétet.Múltam emlékére havat hint a tél,s minden hópehelyről szép mesét mesél,hogyha újra nyár lesz, érezhessem én is,milyen ha az emlékemet tavaszba igézik.
Sötét éjszaka.
Az éj sötét titkokat rejt,Szívem most téged felejt Nélküled élni hogy lehet,Szívembe még él a szeretet.Sivár az élet nélküled,Így élni tovább hogy lehet,Gondolat mi fejembe itt rekedt,Még mindig csak téged keres.Magányosan töltöm az éjszakát,Hiába várlak te nem jössz soha már,Meg kell küzdenem a magánnyal,A gyötrelmes sötét éjszakákkal.Írta :
Márta Bosnyákné Harpauer 2015.09.11.
Kolostorától távol hajóval a tó közepére megy, lehunyja a szemét, és meditálni kezd.
Néhány órányi zavartalan csend után hirtelen úgy érzi, hogy egy másik csónak csapását érinti a sajátja. Még mindig csukott szemmel érzi, hogy haragja erősödik, és amikor kinyitja a szemét, kész kiabálni a csónakossal, aki meg merte zavarni a meditációját.
De amikor kinyitotta a szemét,
látta, hogy ez egy üres csónak, nem kikötve, a tó közepén lebeg ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás