Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Elveheted tőlem az álmaim, akár neked is adom,
Vagy hamuvá égetve, hogy a szél vigye, hagyom.
Elveheted tőlem az álmaim, nincs szükségem rájuk,
S nem bánom, ha egymással szemben, szó nélkül csak állunk.
Meghalt egy dallam, de születik egy másik,
Már nem fáj, ha a szerelem angyala, messzire mászik.
Nincs szükségem álmokra, reményekre,
A szép meséknek, mindig fájdalom a vége.
Nincs szükségem vigaszra, kedves szavakra,
Szívem legyen, egy jégkoporsóba fagyasztva.
Bizony nagyon elgondolkodtató.
Magyar Ottó: Az élet alkonyán
Mikor kezed, lábad úgy fáj, majd leszakad,
A hátad meggörbül az élet súlya alatt.
Mikor bajodról tudsz már csak beszélni,
Azt kérded magadtól: Érdemes még élni?
Ha zimankós télben kicsi szobád hideg,
Ha sok ismerős arc mind fásult és rideg
Ha a vérnyomásod naponta kell mérni,
Megint csak azt kérded: Érdemes még élni?
Amikor nem bírsz el már egy üres szakajtót,
Amikor napokig nem nyitnak rád ajtót,
Mikor a holnaptól rettegve kell félni,
Újra csak azt kérded: Érdemes még élni?
|
|
|
Aranyosi Ervin: Találj ki új varázslatot!
Találj ki új varázslatot,
tüntess el minden bánatot!
Gyógyíts meg sérült, bús szívet,
mely fáj, mert senki sem érti meg!
Teremts csak szebb világot itt,
amelyben csak jóság lakik,
ahol majd szívünkre hallgatunk,
ahol csak egymásért vagyunk. Álmodjunk közös álmokat,
tegyünk boldoggá másokat!
Legyünk hát földi angyalok,
legyenek szárnyaink nagyok!
Éljünk egy boldog életet,
legyen világunk szép keret,
Legyen a Földünk tiszta szép,
tegyünk hát érte itt, ma még!
Gondolkodj el kérlek,
miről szól az élet?
Pénz, vagy a családod
tesz boldoggá téged?
Amit pénzért kaphatsz,
mind kacattá válik!
Ilyen kincset gyűjtesz,
egészen halálig?
Egész nap dolgozol,
Őket ritkán látod.
Beszűkül, odavész,
saját kis világod.
Nem látod, gyermeked
lelke hogyan éled.
Kihagyod a csodát!
Más életét éled.
Persze, könnyű ezért
másokat okolni,
- miattuk dolgozol,
mert kell a sok holmi.
Arra hivatkozol
- mások is így élnek!
Alapelvem a bizalom,
láthatod, én nem tagadom.
Az életem kitárt kapu,
messze áll tőlem a gyanú.
Bár néha már ráfizettem,
akkor kicsit megijedtem...
Sokan mondták, légy óvatos,
rejtőzködő, titokzatos !
De az sajnos nem én lennék,
ha tanácsuk szerint tennék.
Gyengéimet felvállalom,
érzelmeim kimutatom.
Nem akarok folyton félni,
más mércéje szerint élni .
A lelkem szabadon szárnyal,
kibékültem a világgal.
Rábízom magam a sorsra,
Istenre, az angyalokra.
Küzdöttem én már ezerszer... felálltam újra-és újra
Vakon mentem előre... csak, hogy ne nézzek a múltba
Harcoltam az álmomért... megtettem érte bármit...
Mert mint tudjuk... a Szerelemben semmi sem számít
Volt, hogy elbuktam... s senki sem nyújtott felém kezet...
Volt, hogy a magasba szálltam.. mi a boldogsághoz vezet
Volt... hogy elcsüggedtem... és elvesztettem minden erőm
De volt, hogy kínok közt is tovább mentem vakmerőn...
"Az élet szomorú és nehéz
Főleg,ha az élet értelme elvész
A jó dolgokat keresni kell
Ha nem találjuk,arra a bánat felel.
A rossz dolgokért nem kell küzdeni
De a jó dolgokat nehéz elérni
Úgy érzed,hiába küzdesz nem találod a jót
Pedig lehet csak keresni kellene azt az ajtót.
Ha tudod baj van,tehetetlennek érzed magad
Hiába a sors dönt,ebbe a szived beleszakad
Elveszítesz valakit,aki a számodra fontos
És erre gondolva szíved bánatos.
5 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
NŐK vagyunk. Vannak napok, amikor megtörünk, vannak sebeink, amiket óvunk, vannak álmaink és reményeink, amik éltetnek, vannak csalódásaink, amik elbizonytalanítanak, de van szívünk is, amit sosem veszítünk el. Angyalok vagyunk egy ördögi világban, de ha kell, az ördöggel is cimborálunk. Van egy csodálatos képességünk, a "női megérzés", ami sokszor segített már,van kisugárzásunk és van büszkeségünk, és van egy belső erőnk, ami mindig továbbvisz bennünket...hisz NŐK vagyunk.
Aranyosi Ervin: Az élet gyönyörű!
Az élet tényleg gyönyörű,
csak tudni kell megélni!
Arcunkra mosolyt ölteni
és semmitől sem félni!
Álmodni ébren álmokat,
valóra váltva őket.
Szabaddá téve lelkeket,
az újra készülőket.
Érintés, mosoly, szeretet,
bélelje a világot,
s legyen boldog az idegen,
aki nevetni látott!
Nézz szét, az élet gyönyörű,
engedd látni a szíved!
Legyen csodás minden napod,
kövessen számos híved!
Mutass példát: Szeress, nevess,
keresd a boldogságot!
Tegyétek meg kedves fiatalok !
FIATALOK...
Fiatalok, ne zaklassátok az időseket,
Sértő szóval ne bántsátok az öregeket!
Ne tapossatok Rájuk, mint a lábtörlőre,
Ők adták Nektek a földi,-testi életet!
Hogy ma éltek, Nekik köszönhetitek,
Ők voltak, kik az utat törték előttetek!
Ők, a betegségeitekben erősítettek,
Ők vitték vállaikon a terheiteket!
Nem kérnek mást, csak szeretetet,
Tegyétek ezt, amíg megtehetitek!
Ez pénzbe nem kerül, Ti is kaptátok,
Az ajándékot Ti is, tovább adjátok!
Tegyétek meg kedves fiatalok !
FIATALOK...
Fiatalok, ne zaklassátok az időseket,
Sértő szóval ne bántsátok az öregeket!Ne tapossatok Rájuk, mint a lábtörlőre,
Ők adták Nektek a földi,-testi életet!Hogy ma éltek, Nekik köszönhetitek,
Ők voltak, kik az utat törték előttetek!Ők, a betegségeitekben erősítettek,
Ők vitték vállaikon a terheiteket!Nem kérnek mást, csak szeretetet,Tegyétek ezt, amíg megtehetitek!Ez pénzbe nem kerül, Ti is kaptátok,Az ajándékot Ti is, tovább adjátok!
Ki nem mondott gondolatok....
Oly furcsák vagyunk mi emberek
a lelkünk sír, az ajkunk meg nevet.
Egymásról azt hisszük,
hogy boldogok talán,
s irigykedünk is egy-egy boldog szaván.
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,
hogy gondolatai tiszták és szabadok.
Nem vesszük, dehogy
vesszük észre,
hogy könnyek égnek lángoló szemében.
Különösek vagyunk mi emberek.
A lelkünk sír, az ajkunk meg nevet.
Hazugság az egész életünk,
hisz akkor is sírunk,
ha nevetünk.
5 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
"Hallgasd meg mit suttog az élet,
élni hív újra meg újra téged.
Ne nézz vissza a sáros útra,
legyen előtted minden tiszta.
Emeld fel fejed, lásd meg a szépet
szemed kékjében égjen a fényed..
Lásd meg végre, hogy szeretnek
még akkor is, ha nevetnek,
hisz mosolyt te csalsz arcukra,
ismerj bennük magadra!
Soha ne bánd, ha fáj,
hisz erőre így találsz.
S mi most bánatot okoz
később nem lesz rá gondod.
5 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Árvai Attila: MEGÉRTE...
Semmi nem lesz könnyű, az életed viharán
Semmi nem egyszerű, az élet rögös útján
Mikor megszülettél, kezdődött egy nagy harc
Benne a győzelem, és benne minden kudarc
Semmi nem lesz tálcán, mi eléd kerülhetne
Nem járhatsz örökké, a fehér fellegekbe
Nem álmodhatsz mindig, színest és édeset
Az élet sokszor mért Rád, keserű éveket.
Semmit nem kapsz ingyen, hiába szeretnéd
Kemény harcod vívod, minden filléredért
Oly sokan próbálnak, közben majd megtörni
Szíved megtaposni, vagy végleg eltörölni...
5 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Aranyosi Ervin: Megfelelés
Miért akarsz te mindenáron, s mindig megfelelni?
Azt hiszed, hogy ezért fognak téged majd szeretni?
Miért akarsz szerethető rabszolgává válni?
Miért akarsz önmagadból egész mást csinálni?
El ne hidd, ha kedvükben jársz, majd szeretnek téged,
csak az egyéniségedet vesztheted el végleg!
Ne játssz tehát szerepeket, ne bújj másik bőrbe,
becsüld inkább azt az embert, kit látsz a tükörben!
Szeretettel
Ne keresd a múltam,
ne bíráld a lelkem,
mert csak Isten tudja,
azt, hogy én mit éltem...
milyen gyermek voltam,
s milyen ember lettem,
ha nem is voltam gazdag,
én mindig csak szerettem...
és ki úgy születik,
hol nincsen fűtött szoba,
de van neki ölelő
szerető édesanya,
kinek megfogadta,
egyszer minden más lesz,
"mert a jókkal meglásd,
Isten egyszer jót tesz"
...hát ne kutasd azt,
ki vagyok, és mit érzek,
mit vett el és adott
nekem az élet,
mert csak Isten tudja,
mennyit szólítottam,
kezeim kulcsolva,
hányszor imádkoztam...
Szeretettel.
Ki a barátját könnyen feledi,
Nem volt soha igaz barátsága.
Ki a barátságot hamar temeti,
Örökös lesz a boldogtalansága.
Becsüld meg az igaz barátodat,
Mert ő talán mindig benned bízik.
Ő jelentheti boldogságodat,
Az utadon elkísér a sírig.
Ne légy önző, ha szereted barátod,
Ne bántsd meg őt igazságtalanul.
Soha nem találsz olyan barátot,
S úgy fogsz élni, boldogtalanul.
Tobai Rózsa
5 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Remélni jót és alkotni szépet
Boldognak látni minden népet.
Megetetni az összes éhezőt
Virággal ültetni be tar mezőt.
És meglocsolni a sivatagot
Ez - mit az élettől akarok.
Békében nevelni sok gyermeket
S ne legyen rémisztő a rengeteg.
Fény gyúljon fel az agyakban
S az ember ne éljen akaratlan.
Csak az örömök legyenek nagyok
Ez - mit az élettől akarok.
Emlékezni arra mi régen volt
Becsülve tisztelni az öregkort.
Szeretettel.
<3
Meg se halld, ha bántanak
Senkinek se hagyd magad
Sose add fel a vágyadat
Őrizd meg az álmaidat
Bármit hallasz, légy erős
Hétköznap is lehetsz hős
Segít majd az érzelem
Tiéd lesz a végtelen
Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed
Az sem baj, ha elhiszed
És az sem baj, ha nem
Nem baj, hogyha megteszed,
De nem baj, hogyha nem
Lehetsz kicsit egyforma
És lehetsz kicsit más
Egy dolog a fontos,
Hogy mindig tisztán láss
Gyere velünk és légy szabad
Mindig vállald önmagad
Ne hidd el azt, hogy nem lehet
Büszkén éld az életed
Gyere velünk és légy magad
Nem számít, hogy mit mondanak
Ne szégyelld azt, hogy élvezed
Csak a tiéd az életed
Fogadd el, ha adok
És fogadd el, ha kérek
Hidd el, hogyha szeretlek
De hidd el, hogy néha félek
Mindig csak azt mondd ki,
amit te is elhiszel
Légy erős és bátor,
Boldog így leszel!
Mehetsz te messze, - giz-gazok
növik be mély be írott lépted.
Te senkihez ne igazodj -
jöttöd iránya vezet téged.
Mint fába verik a szeget,
hull rád a köznapok ütése;
sorsod szét nem feszítheted:
- beforrsz a rabul-ejtő résbe.
Fecsegsz csak itt a többivel
arról, mit ordítani kéne.
Mit érsz a penge élivel?
Nem markolhatod kézbe.
Életed ég, már sistereg,
mint éles kézigránát,
de célravetni nem lehet:
- tiéid is találnád.
5 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Ne fogadj Te semmit sem a jövőre,
éld a mát és éld a holnapot!
Mint anyára, úgy nézz minden nőre,
és amiről álmodsz, megkapod!
Ha a napjaidban ott él a szeretet,
tedd csak bátran Te a dolgodat!
Meglásd, hogy az élet rád nevet,
látsz sok mindent, bizony boldogat!
Nem kell ahhoz nagy tudósnak lenni,
hogyan tegyük szebbé életünk.
Csupán mindent szeretve kell tenni,
mindjárt mindent szebben élhetünk!
Ne fogadj Te semmit sem jövőre,
inkább tanulj az eltelt évekből!
Múlik az idő, változik az élet,
A változás, cselekvésre késztet.
Próbáljuk életünk úgy formálni,
Hogy mindig talpra tudjunk állni.
Ha egyszer kicsúszik lábunk alól a talaj,
Észre sem vesszük, csak akkor, ha itt a baj.
Az élet útjai sokszor kifürkészhetetlenek,
Épp ezért az álmaink beteljesületlenek.
Oda kell figyelni az álmainkra is,
Mert a valóság lehet igaz és hamis.
Soha ne sodródjunk el az árral,
Így életünk tele lehet boldogsággal.
Kun Magdolna : Mert kell a szép
Az élet telis tele van apró tündérbájjal,
virágokba rejtett pillanat csodákkal,
olyan varázslattal, mit csak az vesz észre,
aki szeretettel bújik a természet ölébe.
Mert a természet ott ébreszt tavaszillatot,
ahol gyöngyszemnek látják a könnyes harmatot,
ahol rangot kap, és elismerést minden vadvirág,
az is, amely gyom közé sírta be magát.
Hisz a szép bennünk van, lelkünkből árad,
mi hordozzuk magunkban az-az iránti vágyat,
csak szív kell hozzá, érző szív, s boldog én tudat,
mely tenyerével simítja a fűhajtásokat.
Én hívlak élni
Hallgasd meg mit suttog az élet,
élni hív újra meg újra téged.
Ne nézz vissza a sáros útra,
legyen előtted minden tiszta.
Emeld fel fejed, lásd meg a szépet
szemed kékjében égjen a fényed..
Lásd meg végre, hogy szeretnek
még akkor is, ha nevetnek,
hisz mosolyt te csalsz arcukra,
ismerj bennük magadra!
Soha ne bánd, ha fáj,
hisz erőre így találsz.
S mi most bánatot okoz
később nem lesz rá gondod.
5 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Dévényi Erika: Tied a nap
Nem tudom neked adni a napot,
De tudok adni egy pillanatot.
Mikor megállíthatod a rohanó időt,
Kiszakítva belőle minden erőt.
Nem tudom a napot neked adni,
Sugarával meleget árasztani,
De elküldöm neked szívem melegét,
Áldásként küldöm, legyen a tiéd.
Nem tudom a napot adni neked,
De adom a szeretetemet.
Ha fontos neked, kezedbe veheted,
Ha megérintett, magaddal viheted.
A napot neked adni nem tudom,
Hiszen nincs is saját napom.
5 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Várnai Zseni: Csodálatos
Miért keresnék távoli csodákat?
hiszen, hogy élek, maga is csoda!
Csodálatos, hogy volt idő: nem éltem,
csodálni ezt meg nem szűnök soha.
Csoda, hogy látok, hallok és beszélek,
csoda, hogy érzek és gondolkodom,
képzeletemben képek szárnyasodnak
s betűhálómmal őket elfogom.
Hát nem csoda, hogy írok, egymagában?
Sejtelmem nincs, hogy honnan e zene?
Mért éppen én s nem ő, vagy tán a másik
e furcsa szellem titkos búhelye?
A világot úgyis ki kell bírni.
Ne engedd a virágokat sírni.
Ne engedd a madarakat félni,
a hűséget hóban elvetélni,
az álmokat este megalázni,
almafákat áprilisban fázni,
a perceket ne engedd megállni,
ablakokat örökre bezárni,
csillagfényű éjszakákra lőni,
ösvényeket indákkal benőni.
Ameddig a vállad íve bírja,
vigyázz minden virágtalan sírra,
vigyázz minden társtalan magányra,
füstre, fényre, ember-glóriára
Szép Ernő
Én így szerettem volna élni
Én úgy szerettem volna élni
Minden halandóval beszélni
Mindenkinek nevét kérdezni
Mindenkinek szívét érezni
A járdán osztani virágot
Tegezni az egész világot
Megsímogatni ami állat
Érinteni minden fűszálat
Imádni végtelen sereggel
A napot ha fellángol reggel
És énekszóval összejönni
Az esti csillagnak köszönni
S testvéri csókkal hazatérni
Én így szerettem volna élni.
Királyházi túristaház falán:
Vándor, ki betérsz pihenni,
Itt úgy akarj majd élni,
Tudj a halandókkal beszélni,
Mindenkitől nevét kérdezni,
Mindenkinek szívét érezni,
Lelkedből osztani virágot,
Tegezni az egész világot,
Megsímogatni, ami állat,
Érinteni minden fűszálat,
Imádni végtelen kedvvel
A Napot, ha fellángol reggel,
És énekszóval összejönni,
Az esti csillagnak köszönni,
Mindenkor békességgel telni,
És testvéri csókkal hazatérni.
Veled megöregedni
Veled szeretnék megöregedni,
s majdan együtt hallgatni az esti csendeket,
melyek szótlanul is elmesélik nekünk
a megmásíthatatlan boldog éveket.
Szeretném örökbe fogadni szép tekinteted,
megbújni benne, mint egykor hajdanán,
s a benne meglapuló csillagfényű könnyet
ajkamhoz emelni, hadd csókolja szám.
Szeretném kezed fogni, néha remegőn is,
így sétálva körbe-körbe az ódon helyeket,
s majd így lépve át magunkat a levélhulló őszbe,
hogy egyazon idő legyen, mi avarba temet.
Legyen mindenkinek boldog szép napja ! Szeretettel .
Aranyosi Ervin
Szívedből adni
Kipróbáltad már, – hogy milyen,
– nyitott szívedből adni?
Felrázva néhány csüggedőt,
– jó embernek maradni?
Segíteni az éhezőt,
tudva, más nem segíthet!
Reményt adni, hol elfogyott…,
hol vár sóvár tekintet.
A földi lét csak anyagi,
kincset ne gyűjts magadnak!
Szívük, lelkük is megtelik,
kik szeretettel adnak!
Farkas Éva
A szeretet virágai
Vannak virágok, mik a szívben teremnek,
Közönséges kertben meg nem gyökereznek,
Azoknak pompáznak, kik szeretik őket,
Ápolják, gondozzák a felnövekvőket.
Vannak virágok, mik a lelkünkben nyílnak,
Velünk növekednek, majd velünk elmúlnak.
Szeretetünk napja sugárzik reájuk,
Ezért olyan színes a sziromruhájuk.
Az én szívemben kis versvirágok nyílnak,
Mikor boldog vagyok, csodamód virulnak,
Néha a fájdalom elhervasztja őket,
De túlélik mégis a nehéz időket.
Amikor egy rózsaszálat fogok a kezemben
Eszembejut életemnek múló szép emléke
Eszembejut minden nyárnak csillogó varázsa
Múló életemnek, csendes boldogsága
.
Amikor még számomra is mesélt egy rózsaszál
Akkor boldog voltam, szívemben még élt a vágy
Nem gondoltam másra csak a szépre- jóra
Nem gondoltam arra, hogy elhervad a rózsa
.
Nyár van most is forró-meleg nyár
Nyillik még a rózsa nyillik sok virág
Édes illatukkal van még szívem tele
De hervad majd a rózsa, s múlik az életem
.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
