Amikor még ismerték a romantika báját,
és igaz hittel szedték a mezők vadvirágát,
akkor egyszerű volt szeretni egymást,
mert hűségpecsét zárt minden szívmozgást.
Amikor a kézfogás még tiszteletből eredt,
mert a lelkekben önzetlen volt a tiszta szeretet,
akkor érezhették igazán mind az emberek,
hogy a boldogsághoz nem a gazdagság vezet.
Hanem az a porlepte, szélfútta, esőverte út,
ahol a nagybetűs szerelem csak egy irányba fut,
s ahol a nyikorgó szénásszekér is arra döncörög,
amerre két szív lelhet egymásban élet-örömöt .

A csillagot is lehoznám

A csillagot is lehoznám az égről,ha tudnám azt, hogy boldogabb leszel,neked adnék mindent, hogyha kérnéd,csak azért, hogy maradj meg nekem.Ha fáradt vagy, hagynálak pihenni,csendesen, hogy szép álmod legyen,nem szólnék. Csak ott lennék melletted,hogyha kell, és fognám a kezed.Megbújnék az éjszakai csöndben,míg nem érzem ébredésedet,úgy várnék rád, olyan türelemmel,hogy felém nyújtsd, s fogd meg a kezem.Megvárnám, míg ránk virrad a hajnal,ránk terítve szürke fátyolát,hozzád bújnék, míg bőrömön érzem:ránk ragyog az első napsugár.Simítnálak.

Szeressük egymást ameddig csak lehet,vegyen körül minket az igaz szeretet,a bajban mindig nyújtsunk segítő kezet,mely letörli arcunkról a fájó könnyeket.Ne érhesse lelkünk, szomorúság , bánathiszen itt mindenki barátot találhat kitől szeretetet, megértést kaphat,megoszthat vele örömet, fájdalmat,ki szeret akkor is, ha hibázunk,nap- nap után a lelki támaszunkmikor kell a vállán sírhatunk,örömünkben együtt kacaghatunk Életünk során lehet sok barátunk,kiktől később fájdalommal válunk,évekkel később egymásra találunk,a régi emlékeken jókat kacarászunk.

Nagyon szép sorok.. Ha néha nem találod a világban a helyed,Emeld majd az égre fáradt tekinteted.Ha nincs kedved nevetni, beszélni, de máshoz -Folyamodj szerényen, a szent fohászkodáshozCsendesedj meg belül, mélyen a lelkedben,Érezd a világot, éld át szeretetben.Csak ez repít majd oda, a fénylő mennyországba,Hol szívedet megnyugvás és csodás szépség várja.Fohászkodj szerényen, imádkozzál hittel,A gonoszt is megjárod, de töltsd el félelemmel,Hogy nincs hatalma rajtad, csakis az IstennekHogy régen átnyújtottad szíved az egeknek.Fohászod meghallik, még ha nem is hiszed,Hallják az angyalok, s megáldják életed.Te csak majd imádkozz, ne gondolj hát mással,Ne gondolj béredre, se az áldomással!

A HÁROM FA

Volt egyszer három fa. Egymás mellett nőttek az erdőben. Barátok voltak, és - mint többnyire a barátok - ők is sokat beszélgettek egymással. Továbbá - mint többnyire a barátok - ok is teljesen különbözőek voltak, bár ugyanazon a helyen nőttek fel, és mindhárman nagyjából egy magasak voltak. Az első fa szerette a szépet. A második fa szerette a kalandokat. A harmadik fa pedig szerette Istent. Egy napon fáink arról beszélgettek, mik szeretnének lenni, ha majd nagyok lesznek.

Sárhelyi Erika

Ma még teljesen a tiéd Szeme éhesen kéri meséd.Ma még, ha fél hozzád fut,Két karod néki védelmet nyújt.Ma még esténkét betakargatod,Őt, ki néked éjjeled, nappalod.Ékes, szép szavakkal dicséred,Öleddel oltalmazod, s félted.Ma még le tudod törölni könnyét,Megsokszorozhatod örömét.Vágyik jóindulatodra, lényedre,Két kezedre, hogy felnevelje.Hatalmad ma még korlátlan fölötte,Nem nézi szavad, mi lapul mögötte.Szeme kérdőn tereád figyel Apró dalokkal néked énekel.De talán holnap, mire felébred,Üres fecsegéssé válik beszéded.Társakat, pajtásokat másutt keres,De ma még, ma még a gyermeked.Legyen rá időd, vele nevetni,Lépj vele az úton, a dolgod vezetni,Mert a gyermekévek fecskeszárnyak,Suhanva lobbannak a nyárnak.Mire felkapod fejed kirepülnek,Észre sem veszed, s már felnőnek.Ma még egészen, teljesen tiéd,Öleld át, ringasd gyermek- szívét.

Merj álmodni,mert az álmok álmodói meglátjáka holnapot.Merj kívánni,mert a kívánság a remény forrása,s a remény éltet bennünket.Merj nyúlniolyan dolgokért, amit senki más nem lát.Ne félj olyat látni,amit senki más nem lát.Higgy a szívedben és saját jóságodban,mert ha így teszel,mások is ezekben fognak hinni.Higgy a csodában,mert teli van vele az élet.De ami a legfontosabb,hogy higgy önmagadban...mert odabenn a lelkedbenrejtőzik a csoda,a remény, a szeretetés a holnap álmai.

 Néma lett a temető,már csend van,aludni indulunk,de emlékük mindig itt marad! Áldott éjszakát mindenkinek !Csillagok gyulnakCsillagok gyulnak fent a messzeségben.Hűvősre fordul az este kint a temetőkben.Előkerül a múlt az emlékek rejtekéből.Előtörnek a könnyek a fájó szívekből.Megérint az elhunyt szerettünk szellemeMessze vannak de itt élnek a lelkekben.Eltávoztak ők már a földi világból.Test nélkül élnek tölünk nagyon távol.Gyertyát gyújtunk emlékül ezen a napon.Virág csokor van most minden síronNéma csendben gondolunk rájuk.Egy rövid időre mi is a múltban járunk.Amikor még összeforrt velük a lelkünk.Egy ritmusra dobogott a szivünk.Emlékezünk hogy mit hagytak örükül nékünkIgy most itt élnek örökké mivélünk....

ElmentélHát elment, elment örökre,lelkét a Megváltó, magához emelte,mi maradt itt, mi maradt utána,fájdalom és könnyek, végtelen hulláma,és űr, hatalmas űr, mit itt hagyott,de ő már az Úrtól, békességet kapott.Kik itt maradtunk, gyászolunk és sírunk,a fájdalom hullámával nagy-nagy harcot vívunk,a hiány, mi lelkünket szaggatja és tépi,mért kellett, így legyen, az ész nem is érti,de szívünknek rejtekén, az emlékek között,mindörökké itt lesz, lelkünkbe költözött,s míg rá gondolunk, ő is itt lesz velünk,mert emlékeink útján, mindig rálelhetünk,eljön majd a nap, mikor mi is elindulunk,és az Úrnak jóvoltából ismét találkozunk.

"Virágerdő sűrűjében,pihen egy szív csendesen,

Rég nem dobbant családjáért,messze vitted Istenem.

Álmainkban találkozunk,lelked vár ránk odafent,Hol uralkodik a hit,Békesség és szeretet,

Telhetnek a hónapok,múlhatnak az évek.

Mi örökké szeretünk és nem feledünk TÉGED