Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Adj még Uram időt.Adj még Uram erőt, hogy ne fáradjak elazon a hosszú-hosszú úton, amin menni kell,mert úgy szeretném érezni még egy kicsikétaz őszbe szökött napláng langyos melegét..Adj még Uram időt, hogy vágyott álmaimtúllépjenek fájdalmamnak könnyes kínjain,s én bátran hihessem, van még annyi évem,amennyi feledteti velem minden szenvedésem..Adj még Uram időt, pár reményteli évet,hogy boldogságban teljen ez az elröppenő élet,mert oly közelről fúj már az a sarki hideg szél,mely virágzó tavaszról többé nem mesél.
|
|
Mintha vihar jönne
"Ma jó volna kicsit messze menni- nem örökre, elég egy kiskabát -,
csak pár üres órát zsebre tenni,s úgy futni járatlan utakon át.
Elveszni, mint kit nem is keresnek,csak áttűnni titkon, mint őszbe a nyár.
Csuklómon - tik-tak - vernek a percek,indulnom kéne, mert valami vár.
Ma közel a távol, megérintem,s lábamhoz ülnek sosem járt helyek,
egyikük máris fogja a kezem,lehet, egy pár napra vele megyek.
Hívnak a messzik, a holnemvoltak,ma zavar a máskor jól eső csönd,
még ma jöjjön el hozzám a holnap,kicsi és szűkös most nekem a Föld.
Amit az élettől akarok
Remélni jót és alkotni szépetBoldognak látni minden népet.Megetetni az összes éhezőtVirággal ültetni be a tar mezőt.És meglocsolni a sivatagot
Ez — mit az élettől akarok.Békében nevelni sok gyermeket S ne legyen rémísztő a rengeteg.Fény gyúljon fel az agyakban S az ember ne éljen akaratlan.Csak az örömök legyenek nagyok Ez — mit az élettől akarok.
Emlékezni arra mi régen volt Becsülve tisztelni az öregkort.Mert tapasztalás tanít jövőt És erős oltalmazhat serdülőt.
1 éve | Varga Zoltánné Marika | 1 hozzászólás
1 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Gyógyulj meg világ!
A szemünk láttára teljesednek be a bibliai próféciák. Nem tudjuk megkülönböztetni az évszakok járását, reggelre tavaszi napra ébredünk, majd az őszi szellő borzolja a hajunkat, a nap folyamán a napsugarak eszünkbe juttatják a nyár melegét, estére pedig a zord párnánkra téli álomra hajtjuk le fejünket.
Háborúk tombolnak, tűzvész pusztít, természeti katasztrófák fenyegetnek és ,,döghalál’’ sújt a világunkra, országunkra, népünkre és otthonunkra.
"Levél öregségemre:Szóval, kedvesem, ha megöregszel, soha ne taníts senkinek, semmit. Még ha biztos is vagy benne, hogy igazad van, akkor sem. Emlékszel, hogy ez egyszer mennyire zavart téged is? Megfogadtad az idősebbek tanácsát?... Ugye, nem?Ne próbálj segíteni, hacsak nem kérik. Ne erőltesd rá magad senkire. Ne próbáld megvédeni szeretteidet a világ minden szerencsétlenségétől. Csak szeresd őket.Ne panaszkodj az egészségedre, a szomszédaidra, a kormányodra vagy a nyugdíjadra!
Csendes zokogás
Magadban sirass el mindent, ami fáj,
hisz úgy sem látja más, milyen mélyre ás
lelked mélyében a csendes zokogás.
Csak némán hullasd könnyed, ne ejts hangokat,
kik sértéssel bírnak, ne sajnáljanak,
mert a sajnálat úgy sem ad, oly erős vigaszt,
hogy feledtesse veled a megbántásokat.
Ne mutasd szívednek gyengeségeit,
mert azt törik meg mindig, ki sosem vétkezik,
s csak azon tud átgázolni az egész nagyvilág,
ki alázattal védi a maga igazát.
Kun Magdolna
Nektek gyermekeim
Ha nagyon öreg leszek, erőtlen és gyenge,
vajon leheltek-e erőt fáradó testembe.
Adtok-e majd betegségben annyi kitartást,
hogy tovább bírjam taposni az élet-út porát.
Ha majd a felejtés fájdalma kínozza a lelkem,
mondjátok, lesztek-e a gondolatok bennem,
s vigyáztok-e sérült tudatomnak azon énjére,
melyben hervadásba lép az élet szépsége.
Hihetem-e azt, hogy nem kell csalódnom,
ha mélyre taszít lábamról a gyötrő fájdalom,
s ha már minden egyes pillantás arrafelé néz,
amerre nem nagy gond az élet-felejtés.
Mennyi az-az örökké
Oly könnyedén kimondjuk, örökké szeretlek,
bármi állja útját is az ígéreteknek,
és nem hagylak el akkor sem, ha reszkető kezed,
mély ráncokba gyűri az időéveket.
Oly könnyedén mondjuk, mi sosem változunk,
szívből jövő szavakat sosem másítunk,
mert azokban a szavakban benne van a lelkünk,
mely kiáll igazáért, ha már ígéretet tettünk.
Aztán egyszer csak az örökké egy pillanattá válik,
pillanattá melyen könnyek nyoma látszik,
azoké a könnyeké melyeket akkor fogunk sírni,
mikor a csalódás kínjával kell majd megbirkózni.
Csendes zokogás
Magadban sirass el mindent, ami fáj,
hisz úgy sem látja más, milyen mélyre ás
lelked mélyében a csendes zokogás.
Csak némán hullasd könnyed, ne ejts hangokat,
kik sértéssel bírnak, ne sajnáljanak,
mert a sajnálat úgy sem ad, oly erős vigaszt,
hogy feledtesse veled a megbántásokat.
Ne mutasd szívednek gyengeségeit,
mert azt törik meg mindig, ki sosem vétkezik,
s csak azon tud átgázolni az egész nagyvilág,
ki alázattal védi a maga igazát.
Kun Magdolna:
Égben járó szerelem…
Mikor varázsszárnyon repít hozzád a képzelet,
és szépséges fátyoltánccal takar be a tudat,
akkor ezüstszálú haj fonákból álmot hintek rád,
hogy elringasson éjszakánként a tűzfelhők alatt.
Gyöngyszínű szemtükrödben, ha feltűnik a hold,
s a parányi lángcsillagok szikráit könnyeidbe vonzza,
én angyalként hintek pilláidra aranyszínű alkonyt,
amely szendergő szívedre a bűvöletet hozza
Megcsillanó hajnalpírba majd gondolatot fonok,
és fehér felhők szárnyain ajándékul viszem,
hogyha mesékre vágynál a szürke hétköznapokban,
a csengőajkú lágy szavaktól ünnepnapod legyen.
Van egy ország, meseország
Van egy ország, meseország,
hol törvény írta szent dolog,
az embereknek feledni kell
a könnyet és a bánatot.
Csak mosoly lehet minden ajkon,
szívből jövő nevetés,
mely vidámsággal árasztja el
meseország életét.
Van egy világ, egy szép, új világ,
ahol álmodhat az ember,
ahol nem fájdítják szíveinket,
ha felébredünk reggel.
Ahol minden-minden titkos vágyunk
valósággá válhat,
még az is, miről azt hittük,
csak mulandó varázslat.
Most én is útra kelek, én is indulok,
az sem baj, ha talpam alatt,
rög- kavics ropog,
menni és menni kell, nem hátrálhatok,
mert ha maradok,
mese helyett könnybe szöknek
a szép gondolatok.
Mintha hozzád tartozna
Neked csak egy öreg, ki ráncaitól vénhedt,kit megviselt a sors, megviselt az élet,s ki megtanulta már egy emberöltőn át,hogy ha erőtlenné válsz, nincs szükség reád.Te csak fáradt arcát látod, karikás szemét,melyben könnyként csillan a kín, a szenvedés,s az a jól elrejtett fájdalom, mit titkolnia kell,hogy emberi mivoltát ne veszítse el.Mert ő is volt egykoron fiatal és erős,ki nem hátrált meg soha az akadályok előtt,hisz mindennap megvívta az életért a harcot,hogy szerettei előtt ne valljon kudarcot.Hát ezért nézz úgy reá, mintha hozzád tartozna,mintha ráncos arca, anyádé, vagy apádé volna,akit bár megviselt a sors, és megviselt az élet,de érted és a jövődért mindenen túllépett.
Csak egy délután
Farkas Éva
A nagyinál nyaralni
Tudod miért jó a Nagyinál nyaralni?Mert végre érzem, hogy gyerek vagyok!Mert kint vagyok mindig a szabadban és körül vesznek a kedves állatok.Virágot látok, nagyra növő fákat,és gólyafészket, gólyákkal teli,és fecskét is, mely eresz alján fészkel,s fiókáit röptében eteti.Azért is jó a Nagyival nyaralni,mert a kis boltba együtt mehetünk.Én is teszek ezt-azt a kosaramba,amit aztán majd meg is vehetünk.Azért is jó a Nagyival nyaralni,mert megtanulok sütni, főzni én.Miközben Nagyi elmeséli azt is,miért vannak foltok a kis őzikén.Megtanulom a sok állatot etetni,pipit, kacsát, és a nagy nyulat.A nagypapám mindezt messziről nézi,s a bajsza alatt, látom, jól mulat.Megannyi élmény vesz itt körbe-körbe,Lesz mit mesélni, ha véget ér a nyár.Aztán megyek a “morcos” iskolába,tudva, a Nagyi újra visszavár!
1 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Társ nélkül
Mikor az ember magára marad,könnyezve telik el minden pillanat,mert szeme előtt állandóan feldereng a múltja,hol még ketten álltak, egymás kezét fogva.Mikor magányosság marcangolja szívünk,úgy érezzük, boldogok mi már nem lehetünk,hisz aki mellettünk állt jóban, rosszban, bajban,falevélként szunnyad a lágy őszi avarban.Társ nélkül, egyedül, mind semmik vagyunk.Elveszettként rójuk megszokott utunk,mert mind, akik vezettek, s akik vigyáztak reánk,odafentről nézik már a csillaghullását.Ki árván maradt idelenn az sem tehet mást,mint hagyja, hogy enyhítse szíve fájdalmát az a borzas szellő által csókolt néhány szál virág,ami magába foglal egy csöndes, halk imát.
Nem tudhatja senki
Lesz-e nékünk odaát muskátlis kis házunk,ahová a családdal haza-haza járunk.Ahol szeretetben élünk, ahol nem kell attól félni,hogy a földi fájdalom lábnyomunk beéri.Lesz-e nékünk odaát parányi kis kertünk,ahová dolgos két kezünkkel virágot ültetünk,
s néhány ég magasba nyúló vadgesztenyefát,melyeken madár csiripel, harkály danolász.Vár-e reánk égi otthon, melengető fészek,
ha majd pillekönnyű léptünk felhőútra téved,s ha majd mindent itt hagyván búcsút int kezünk,
azon világnak, melynek részese lettünk.
Tudnál-e úgy élni
Gyermeked jövője a te kezedben van,ezért hát határozott légy, ne bizonytalan,mert ha meginog a hited, ha végleg feladod,gyermekeddel együtt vesztesek vagytok.Tudnál-e úgy élni, hogy nem védted meg azt,aki az életednél is sokkal fontosabb,
akinek minden rezdülése, minden egyes tette,méltán emlékezetet gyermekéveidre.Hiszen téged is megvédtek, érted is kiálltak,
mikor hátat fordítottál e kegyetlen világnak,
s mikor a világ visszaütött, sebet ejtvén rajtad,mert nemet mondtál a szülői szavaknak.
1 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeresd a szüleid
Szeresd édesanyád, és szeresd az apád,mert tőlük kaptad életed földhöz kötött jogát,s tőlük kaptad azt a varázslatos csodát,mely gyermekeid szeméből fényként tekint reád.Tiszteld édesanyád, és tiszteld az apád,hisz általuk szépül meg ez a bűnnel telt világ,s te is általuk létezhetsz biztonságosságban,addig amíg lelkeikben élni akarás van.Becsüld az édesanyád, és becsüld az apád,mert akképpen néznek fel gyermekeid reád,s ha azt látják, hogy szüleid nem becsülted meg,elveszíted általuk hitt emberségedet,
Kun Magdolna:
"Az élet szomorú és nehéz Főleg,ha az élet értelme elvész A jó dolgokat keresni kell Ha nem találjuk,arra a bánat felel.A rossz dolgokért nem kell küzdeni De a jó dolgokat nehéz elérni Úgy érzed,hiába küzdesz nem találod a jót Pedig lehet csak keresni kellene azt az ajtót.Ha tudod baj van,tehetetlennek érzed magad Hiába a sors dönt,ebbe a szíved beleszakad Elveszítesz valakit,aki a számodra fontos És erre gondolva szíved bánatos.Ahogy a fákról hullanak a levelek Úgy az élet percei is peregnek Egyszer véget ér minden,amiért érdemes élni A sors és a végzet elől nem lehet menekülni.Ezért inkább a jónak éljünk És akikért élünk soha el ne feledjük Mert a jó dolgokra könnyebb gondolni Mint a rossz emlékek árnyékában élni.Nehéz túllépni a rossz emléken,De meg kell tenni Hisz csak akkor tudunk ismét,igazán SZERETNI!!"
ismeretlen szerző
Emlékszem egy napra
Emlékszem egy napra nyári reggel volt A nap épp felébredt búcsúzott a hold Anyám a konyhában reggelit csináltA tűzhelyen kenyér pirult és teaillat szállt Bejárta a házunk minden zegzugát Anyám meg csak dúdolt és hallgatta dalát Az otthonom Táskával kezében apám útra készen álltAnyámhoz lépett megsimította haját Anyám szemében csillag ragyogott Szelíd halk szavával együtt búcsúzottAz otthonom Menj utadra drágám az ég legyen veledAngyal kísérje minden léptedet Szerelmed megőrizd szívedre vigyázz Hisz otthonod visszavár Elmúlt sok-sok év már és rég nem jártam otthon De gondolatban ott vagyok azon a hajnalonHallom anyám hangját pedig csak suttogott Ma is látom szemén a régi csillagot Az otthonom.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Utolsó hozzászólás