Farkas Anna: Ha fáj a magány

Élhetsz, barangolhatsz bárhol a nagyvilágban,
álmaid, vágyaid viszed a tarisznyádban.
Magány, ha fáj nagyon, s szeretteid oly távol,
meleg szobádban mégis te reszketve fázol.

"Ne dobd el azt, ki felnevelt,
s rosszat ne mondj reá,
szeresd, mint szíved mélyében
a néma dobbanást.
Ne bántsd meg szóval, nem tudod
egy szó mennyire fáj,
akár egy tőr, mely fúródva
a szívedben megáll.
Ne dobd el azt, ki felnevelt,
hisz annyi éjszakán,
teérted sírt, és ontotta
a könnyek záporát.
Ne dobd el! Hisz éjjelente
te érted mond imát,
s minden könnycsepp, mit érted ejt,
egy néma vallomás.
Minden öröme, mosolya,
mely látszik ajakán,
hozzád száll, s tiéd szívében
tán minden dobbanás.

..hát igen..jó kérdések..és sokunkban felmerülnek néha..

Nagyon sokszor elmerengek több kérdés felett,
Ki tud reá választ adni mondják emberek ?
Hiába a választ várva a kérdés tornyosúl,
S itt vagyok a sok kérdéssel választalanúl.

Ott van az otthonod, ahol, ha elhagyod, valaki mindig megsirat.
Anna McGrail
....
Ahol szeretünk, ott az otthonunk - az otthon, melyet lábunk elhagyhat, de szívünk sohasem.
Oliver Wendell Holmes
.....
Otthon van az ember, ahol gyökerei vannak, halottai az anyaföldben, ahol tegezik az embert, ahol nagyapja ültette diófának a gyümölcsét töri, és fát ültetve unokáira gondol.
Lénárd Sándor
.....

Minden nap újra ébredünk,
s a nagy világba révedünk,
újabb utunkra indulunk,
dúdolva szép, bevált dalunk.
Minden nap újra kezdjük el,
ilyen az élet, menni kell!
Előre nézni, s tudni azt,
a múlt sosem jelent vigaszt.
Ne nézz hát vissza, nem szabad,
nehezen vonszolod magad,
a tegnap súlya válladon,
minden lépésnél hátranyom.
A mában élj és láss csodát,
élvezd virágok illatát,
a nap az égről rád nevet,
melengeti a lelkedet.

Aranyosi Ervin: Miről szól a Húsvét?

Miről szól a Húsvét? A feltámadásról!
A hit győzelméről! Miről szólna másról?
Hogy a szenvedésnek, akkor lehet vége,
ha szeretet ébred mindenki szívében!
Ha félelmeinket el tudjuk engedni,
ha képesek vagyunk új emberré lenni.
Mert akik bántanak, tanítanak minket,
s nem kell visszaadni, attól óva intlek!
Tanuld meg hát büszkén viselni kereszted,
s ha így méltóságod már visszaszerezted,
légy a megbocsájtó, mindenkit megértő,
s csökken majd a bántó, s elkerül a sértő!

Ne félj

Ne félj, hisz nincsen rá okod,
a jövőt úgy sem tudhatod.
Ne sírj, töröld meg szép szemed,
hisz jár a boldogság neked!

MI AZ ÉLET?

Mi az élet, mondd, barátom, mondd,
Az élet öröm, bánat és gond.
Olykor nevetünk, aztán szomorkodunk,
S ha elszáll a felhő, már boldogok vagyunk.

Igaz barátság...

Igaz barát vagy, mert neked mindent elmondhatok,
Igaz barát vagy, mert rád mindig számíthatok,
Nem érdekel, mit mondanak mások rólad,
Mert csak azt hiszem el, amit tényleg látok.

A NYUGALOM SZIGETÉN

Te, kinek lelke zaklatott!
Mesélj, Te még nem jártál ott?
Nem leltél a helyre, mire én?
Nem voltál a nyugalom szigetén?
Ahol hallani a csend hangját,
Ahol hallani a Nap szavát?

Nichy-ya Nikoletta: Búcsúzz el, ha búcsúzni kell

Búcsúzz el, ha búcsúzni kell,
ki menni akar, azt engedd el.
Holnap majd egy új nap ébred,
s ha az életed filmjét visszanézed,

..szép és igaz sorok..

A gyűlölet soha nem old meg semmit
Olyan, mint a csendben, lassan ölő méreg
S ha ez az érzés egyszer elhatalmasodik
Akkor már csak vegetál, haldoklik a lélek.

Fényiné Keczán Ildikó: A Világról

Nehéz életünket emberként élni,
Mikor a világ nem is erre buzdít,
Mikor nincs erkölcs,
Nincs tisztesség,
Nincs szeretet,
Hol mindenki azt nézi, másnak keresztbe hol tehet,
Mikor a rang és hatalom a fontos,
S ezért mindenki bárkin lelketlenül átgázol,
Hol nem számít gyerek vagy felnőtt, vagy e,
Csak egy a fontos mennyibe kerül ez?
Semmi nincs oly fontos, mint a hatalom,
De kérdem én..

Magányosan sodródsz, az életed tengerén
Egy szomorú pillantás, sok titkot elmesél
Látszik az arcodon, hogy szíved megvan törve
S szemeidből hullik, lelked legszebb könnye

Várnai Zseni

Úgy megnőttél,szinte félek

Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál,
rám nevettél, nekem ríttál.

nagyon szép sorok..!.. <3

Jöhet hó, vagy fagy, vagy szél,
Az erős lélek mindent kibír, sosem fél,
Lehet árnyék, sötétség,
Hisz a fény téged mindvégig kísér,
Mert van egy hatalmas tenyér,
Melybe minden, mi téged körülvesz belefér,
Ne feledd, nem más, mint ISTEN hordoz a tenyerén.

"Oly világban élünk,
hol a jóra nincs remény.
Hol egymástól félünk,
s a hazugság erény.
Hol becsülete van
tolvajnak, csalónak:
Ahol nagyon nehéz
megmaradni jónak.

Pej Erika
Húsvét ünnepe

A húsvét olyan ünnep,
mikor a rügyek megpezsdülnek,
mikor vége szakad a télnek,
s az emberek újra remélnek.

A remény megmarad..

A remény megmarad,akkor is,
ha már úgy érzed nincsen hited,
mikor azt érzed erőd elhagyott,
s a vágyott holnap nem a tied .

Máté Rózsika: Szavak nélkül...

Szavak nélkül, csendben, többet mond egy érzés,
Mint szánalomból feltett ezer üres kérdés,
Mert szavainkkal sokszor ígérünk és bántunk,
S más embernek ezzel olyan sokszor ártunk.
Milyen jó is volna, ha értenénk a csendet,
S ha életünkben végre magunk raknánk rendet.
Ha elvonulnánk néha más embertől távol,
Oda, ahol senki nem ítél, s nem vádol.
Szavak helyett inkább becsüld meg a percet,
S adj új esélyt arra, hogy eloszlassa terhed.

Ne kívánd.....

Ne kívánd a más sorsát, mint amiben te élsz, 
Ne kívánd csak azért, mert a jövőtől te félsz
Becsaphat a látszat téged is nagyon könnyen 
Mert, ki kívül mosolyog, belül hull a könnye.

..Boldogság, amikor másnak adni tudsz,
Ha békét hozol, nem szörnyű háborút.
Nem mérlegelsz, segítsz, ha valaki kér,
Megosztod, ha asztalodon van kenyér.

Hallgasd meg mit suttog az élet,
élni hív újra meg újra téged.
Ne nézz vissza a sáros útra,
legyen előtted minden tiszta.

Babits Mihály----Húsvét előtt

`... egy percre állítsd meg utad,
Fékezd tekinteted, mely messze távolba kutat,
Lassítsd le lépteid, és tárd ki kebledet,
És ölelj meg mindenkit, ki biztosan szeret,
Majd lépj tovább egy aprót, csupán egy rövidet,
S zárd szívedbe akkor minden ellenségedet.
Lehetsz te akár bűnös vagy bűntelen,
Rád is kisugárzik az isteni kegyelem,
Mert egykor egy férfi - a nevét ismered -,
Ezredévek előtt éretted szenvedett.

Millei Lajos
Tévhitek útvesztőiben
Utcákon, parkokban, tereken
álmodó, lázadó emberek járnak,
folyókon, síkságon, hegyeken
koptatják percét a mának.
Aszfalton, betonon, salakon
lábnyomok millióit hagyják,
vizeken, kék égen, talajon
a túlélés térkövét rakják.
Hajnalban, délelőtt, délután
hajt minket a rohanó vérünk,
ám estére, holnap, vagy sok év után,
de mindnyájan végleg hazatérünk.
Szívünkben, elménkben, álmunkban
lüktet, zakatol, dobol a pillanat,
hamvadó, füstté vált vágyunkban
azt féltjük, aki itt marad.

Úgy szeretnék megöregedni…

Úgy szeretnék megöregedni, hogy ne vesszen el,
Ami ma gyermeki kacajjal lelkemben énekel.
Hogy ráncos homlokom mosollyal áldja az időt,
Ne sirassam, ne láncoljam magamhoz a letűnőt.

Tombol a vihar, tördeli a fákat
A szív is sajog, ha nyomja a bánat
Vihar után felragyog a napsugár,
A szív, ha bánatos, akkor is tovább fáj.

Lukátsi Vilma: Virágvasárnap

"Azon a napon virágzott a Föld! 
Pálma nőtt a tövisek helyében, 
amikor annyi kiáltás hangzott: 
,,Áldott, Aki jön az Úr nevében!"

Csupán rád vártam

A sugárzó napfényben
Megpillantottam arcodat,
Melyet az angyalok faragtak,
Mikor legfényesebben ragyogott a pirkadat.

Kun Magdolna : Mert kell a szép

Az élet telis tele van apró tündérbájjal,
virágokba rejtett pillanat csodákkal,
olyan varázslattal, mit csak az vesz észre,
aki szeretettel bújik a természet ölébe.

Nehéz elhinni az élet kiszámíthatatlan pillanatait,
nehéz elfogadni a hétköznapok szürke árnyalatait,
nehéz elfogadni mindazt amit hoz a holnap,
nehéz elfogadni azt, amikor kiben legjobban hittél cserbenhagy,
nehéz boldogság nélkül élni, de mindig van tovább,
nehéz vándornak lenni egy életen át szüntelen,
nehéz hontalanul élni, amikor tudod hazádnak nem kellesz,
nehéz bolyongva járni-kelni a világban nincstelen,
nehéz elfogadni, azt a lehetetlent, amikor azt mondják Neked,
hogy nem tudom mi lesz tovább veled,
nehéz elfogadni azt, hogy nincs tovább,
s a végén mindig rájön minden ember, igen
nagyon nehéz minden, de ha egy valaki is odafigyel és szeret
már sokkal szebb és könnyebb az élet.

MI AZ ÉLET?

Mi az élet, mondd, barátom, mondd,
Az élet öröm, bánat és gond.
Olykor nevetünk, aztán szomorkodunk,
S ha elszáll a felhő, már boldogok vagyunk.

<3

Életünk ezen a földön oly gyorsan elszáll,
Tünemény fénye hol felragyog, hol halovány.
Röppen a pillanat, tovaszáll lepkeszárnyán,
Most már néha oly szívesen megállítanám.

Mosollyal üzenek

Én még képes vagyok csodát észrevenni!
Én még képes vagyok őszintén szeretni!
Annyi szép dologra vagyok én még képes,
könnyedén eljutok mások szép szívéhez!

..nagyon szép sorok..

Minden egyes napot úgy élj majd.. mintha az utolsó lenne
Előre nézz..ne bánkódj soha sem, a múltadon merengve
Ébredj úgy fel minden reggel, hogy ma ismét boldog leszek
Ne szomorkodj sohasem.. hiszen olyan gyorsan eltelnek az évek.
Ha úgy érzed.. bánt a sors.. tudd, hogy csak meg akar erősíteni..
Minden okkal történik.. ha nehéz is.. tanulj meg gyorsan feledni..
Lásd meg a szépet.. amit csak úgy tehetsz, ha kitárod a szíved.

Míg szívedben élet muzsikál

Mikor a szomorúság kedvedet szegi,
s a mélabú szemedből könnyeket csal ki,
akkor se engedd, hogy legyőzötté válj,
mindaddig, míg szívedben élet muzsikál.

"Vajon mi vár ránk a kéklő égen túl
S mi lakozhat a szívek legmélyén
Honnan tudhatjuk, meddig tart az út
S hogy hová jutunk majd az út végén.

Ötven év felett,még közel vagy a nyárhoz,
Bágyadt napsugár jár sárgult lombú fákhoz.

Dobban a szíved,egy régi dal nyomán,
ifjúság -varázs a vén nosztalgiában ...

Míg nem vagy kiszolgáltatott, súlyos beteg,
Addig egészséged kincsét nem értékeled.
Míg szabadon szárnyalsz, akár a sóhaj,
Nem tudod, milyen az életért remegő dal.

Nichi-ya Nikoletta: Az élet lényege

Az élet lényege nem a vagyon, sem pedig a pénz.
Ha a lelkedbe nézel, mondd, te mennyit érsz?
Önszántadból ne engedd, hogy az ördög irányítson,
a csillogás és a fényűzés pedig végleg elvakítson.

Csak addig menj haza, amíg haza várnak,
Amíg örülni tudsz a suttogó fáknak,
Amíg könnyes szemmel várnak haza téged,
Amíg nem kopognak üresen a léptek...

Aki saját szívéből látja a világot. Nemcsak megismeri és megérti a másik embert -de életében először azt is észreveszi. hogy ő milyen hatást vált ki másokból . Ne feledd el soha magadba szívni az élet illatát, táplálni a belső vidámság lángját, legyél érzékeny a levegő simogatására, töltsd be minden érzékedet a világ képeivel, illatával és dallamával. Az élet és a szeretet csupán egyetlen időt ismer: a jelent.

Soha nem szabad feladni az álmainkat! Egyszer minden a helyére kerül, mindenki megtalálja a saját kis útját, mert az élet egy utazás, amit élveznünk kell, ezt soha nem szabad elfelejtenünk! Az utunk során lesznek majd olyan személyek, akik majd hozzánk szegődnek. Onnantól kezdve együtt, kézen fogva sétálunk, egy közös álmot kergetve. Úgy érezzük a séta sokkal könnyebb ketten, az utunk boldogabban telik, és örömmel tölt el, hogy egymás kezét foghassuk.

Rejtélyes a vég...

Tudom mennem kell még hosszú útra,
Még addig lelkemet fel kell öltöztetni.
Hajnali fák várnak rám integetve ma,
Elébe megyek,kell még gyümölcsöztetni.

Soha semmi nem késő, míg élünk a földön.
Élvezzük a szabadságot, az Isten adta élet.
Munka legyen szórakozás, stressztől mentes,
akkor mindennap egy csodát remélhetsz.

Érezz, értékelj!

Míg nem vagy kiszolgáltatott, súlyos beteg,
Addig egészséged kincsét nem értékeled.
Míg szabadon szárnyalsz, akár a sóhaj,
Nem tudod, milyen az életért remegő dal.