A karácsony nyomokat kellene, hogy hagyjon!Ha el is búcsúzik, a szeretet maradjon!Ne kidobott fákon, ne az utcán látsszon, hogy elszállt az ünnep, s vele a karácsony.A Karácsony ennél jóval többet adna,lelkünkben az érzés mindig ott maradna,és nem térne vissza önző rossz szokásunk– falakat építünk, s szakadékot ásunk.Mert a szeretet híd a mások szívéhez,legyünk kíváncsiak mit gondol, mit érez!Adjunk az időnkből, van bőven, mint tenger,ennyit megérdemel, hidd el, minden ember!Hát a szereteted szórd szét a világba,a tél hidegében, boruljon virágba!S érezd, hogy belülről szíved melegíti,mert a sok jó érzés éltetőn hevíti.Ne múljon az ünnep kedves nyomok nélkül,minden örömpercet tegyél el emlékül!Légy mától nyitottabb, szerethetőbb lélek,érezd, hogy: – Emberként, boldogabban élek!Próbálj szép szívedből egyre többet adni,egy fázós világban, tűzhelynek maradni!A didergő lelkek, hadd gyűljenek köréd,hozd létre világod érzést nyújtó körét.Ha majd ez a szép kör egyre jobban tágul,s az is átmelegszik, ki távol van, hátul,akkor a szeretet győzhet a világon,akkor lesz majd örök ünnep a karácsony

Aranyosi Ervin:

Élt egy szabómester, szíveket foltozott.Hozzá a sok ember, sok-sok munkát hozott.Mert a szép szívüket sok sérelem érte,s bár a szabó bérét vastagon megkérte,ki sem látszott sajnos, a temérdek munkából,s a szabóműhelytől egy nap sem volt távol.Nagyon unta pedig e monoton munkát.Mindig csak ugyanaz! Hidd el, te is unnád! Kíváncsi lett tehát, a szívet mi bántja,mi okozza vesztét, mért romlik el pántja? Hová lesz belőle a sok tiszta érzés,mért ül ki színére megszakadás, vérzés.

Karácsony 2. napja (István vértanú ünnepe)A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földnek szólnak döntései. (Zsolt 105,7)Az ítélet pedig az, hogy a világosság eljött a világba. (Jn 3,19)A mai nap bibliai olvasmányai: Jn 1,1-5(6-8)9-14 -- Zsid 1,1-3(4-6) -- Lk 2,29?32Megszületett az Üdvözítő.December 26. - Karácsony második ünnepe] a pásztorok így szóltak egymáshoz: "Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr." (Lk 2,15 Különös emberek a pásztorok.

Öreg karácsony

Mikor megöregszel, szűkül kívánságod, a karácsonyt nem az ajándékért várod. Sőt inkább szívedből te szeretnél adni,az ünnep varázsát vágyod megragadni.De mi a te vágyad, amit szíved képzel Az öröm szívedben, amit akkor érzel, mikor szeretteid reád mosolyognak, mikor veled vannak, körötted forognak. Életet lehelnek megfáradt szívedbe, melegséget hoznak a téli hidegbe. Mikor megöregszel, teszed csak a dolgod, ha mások örülnek, attól leszel boldog.

Gyermekkorom karácsonya..

.Gyermekkorom óta minden karácsonyban,Ránk talált az ünnep a kicsiny családomban.S mi összekulcsolt kézzel, szívből hálát adtunk,Megköszöntünk mindent, amit odafentről kaptunk.Úgy neveltek mindig, hogy legyek szívből hálás,Mert sok embernek nem jut meleg étel s szállás.S ne kérjek én soha csodát karácsonyra,Hanem szeretetet s áldást minden barátomra.S bár lehet, nem volt soha a fánk alatt nagy érték,De számunkra a csodát nem kincsekben mérték.Én nem is kértem soha óriás nagy dolgot,Mert mindig, amit kaptam, azért voltam boldog.S tudom most már jól, hogy kérhetnék én bármit,Mert nem dobozban rejlik, ami igazából számít.Mert nem lennék én, hidd el, semmivel sem boldogabb,Ha megkaphatnék mindent és elérnék nagy dolgokat.Sokkal inkább vágyom a bajban segítségre,S úgy szeretnék gyógyírt minden betegségre.Az idős kézbe erőt, a szegényeknek ételt,S hogy boldogságban töltsük a Szent Karácsony Éjjelt.

 Szeretet ünnepe,,

A Szeretett ünnepét nagy örömmel várjuk, öleljük át családunkat és minden barátunk!! Közel a karácsony Legyen a lelkedben nyugalom és béke! Csillogjon szemedben mosoly csillagfénye! Hidd el, lehet szebben, boldogabban élni,csak bántó perceket kell szebbre cserélni! Engedd hát lelkedbe a feloldó szépet,csodás látványával segít a természet. A csillagos égről milliónyi csillag,nevet rád. Örülnek, hogy még mindig itt vagy! Öntözd a világot mosolyod vizével,teljen meg ételed a jókedv ízével!

1. Búsan megy az Isten anyja, szívén viszi szent fiát,De sok ember nem hallja meg szálláskereső szavát.Jó emberek engedjetek házatokba beszállni,Ne kelljen az éjszakában szent fiammal kint fázni! 2. Nyissátok meg házatoknak, szíveteknek ajtaját! Kopogtat a kis Jézuska, szállást kér a szent család. Boldog ki a szívét, házát őelőtte kitárja,Azokat a mennyországba nyitott ajtóval várja.3. Megáldja a házatokat, megszenteli szíveket, Békét hoz a kis hajlékba, eltörli a könnyeket.Vigaszt hoz a betegeknek, enyhíti a gondokat, Érző szívvel meghallgatja minden panaszotokat.4.

 Karácsony előtt

Adventnak gyertyái utolsót lobbannak,Új reményhez hitet, biztatást is adtak.Fel-felfénylő lángjuk csillant a szemekben,Jézus születése, ünnepnap közeleg.Ezer évek előtt próféta jósolta -Messiás érkezik, világ megváltója.Mert bűnös az ember teremtése óta,Erre ítéltetett, ez máig a sorsa.E világra küldte Isten Emberfiát,Segítse az embert, ha az Istent kiált,Reménytelenségben legyen a menedék,Adjon hitet nekik, ha már elvesztették..........Karácsony ünnepén roskadozó asztal...- Sok szegény családban gond a napi falat....csillogó fenyőfa, ajándék halmaza.- Sok kisgyermek örül, melegben, ha alhat.Karácsony Szenteste!

Most, advent van.

Az életünkben legtöbben arra törekszünk, hogy a kínos eseményeket, a bűneinket száműzzük a napjainkból. Tudjuk a Szentírásból, hogy Jézus születése előtt és után József háromszor látott álmot. Angyal jelenik meg neki, aki megismerteti vele Isten szándékát. Így tudja meg, hogy a Mária méhében megfogant gyermek a Szentlélektől van. (Mt 1,20 - 21) Később így értesül a megszületett Jézust fenyegető veszélyről, és menekültek Egyiptomba

Karácsonykor visszamegyek abba a gyermekkori házba,ahol kalácsillattal telt az otthon kis szobája.S ahol sosem volt gazdagság,és mégis kincset leltünk,mert mi szegényen is mindig gazdagon szerettünk.Hisz nálunk a szeretet kincsként ragyogottakkor is, ha a karácsonyág nem roskadozott.Mert csak néhány piros alma lógott szépen sorban rajta,s az a pár csillagszóró,mely az ezüstszínű angyal-hajat sugarakba fonta.Odamegyek vissza,ahol mindenki jól tudta,a Karácsony ünnepe egy különleges csoda,mert ilyenkor a szívek érző muzsikája,egy dallamot játszik, itt a földi síkon,és fenn a mennyországba.

Miről szól az élet

Gondolkodj el kérlek,miről szól az élet?Pénz, vagy a családod tesz boldoggá téged?Amit pénzért kaphatsz,mind kacattá válik!Ilyen kincset gyűjtesz,egészen halálig?Egész nap dolgozol,Őket ritkán látod.Beszűkül, odavész,saját kis világodNem látod, gyermekedlelke hogyan éled.Kihagyod a csodát!Más életét éled.Persze, könnyű ezért másokat okolni,- miattuk dolgozol,mert kell a sok holmi.Arra hivatkozol- mások is így élnek!Ám ők sem szeretnek,s parancsszóra félnek!Te sem tehetsz másképp,a pénz ma az Isten!Családra, gyermekre elég időd nincsen.Gondolkodj el kérlek,miről szól az élet,ha azt mások által,betáblázva éled?

A szeretet akkor él, ha minden nap igaz,néhány szép pillanat az évekre nem vigasz.Akit sokszor megbántottál, talán ma megbocsát,de ha elfújtad a gyertyát, őrizd meg a fényt tovább!"Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberekfelett, akiket szeretünk.Soha sem elég azt mondani szeretlek,hanem minden áldott nap ki is kell mutatni azt a szeretetet.Még akkor is, amikor akadályokat gördít elénk az élet.Ha nem lehet tied az, amit szeretnél,Szeresd azt, ami a tied még!Csak bolyongunk a Föld kerekén,Tekerjük, míg bírjuk, az élet kerekét,S közben elsiklunk sok apró dolog felett,mely mindvégig a lábunk előtt hevert,az egyszerű szépség, mely boldoggá is tehet,de szemünk előtt csak a nagyzó cél lebeg.Nem kell a rohanás, hisz rövid az élet,Kár siettetni, ugyanaz lesz a vége.Álljunk meg néha, s vegyük észre a csodát,Vigyük magunkkal nehéz utunk során,mert egy mosoly, egy ölelés, egy szál virág,mind-mind maga lehet a boldogság.....

.Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek.Azt mondta az első :- ÉN VAGYOK A BÉKE! De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni. - Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra.A második azt mondta:- ÉN VAGYOK A HIT! - Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak.

Nem kér tőled sokat csak, hogy emberszámba vedd,és ahogy a szíved diktál, akként cselekedj,mert egyedül csak szíved érzi, milyen is lehet,ha szégyellni kell mások előtt öregségedet.Az öregség Istenáldás akkor is, ha már,vánszorgó lépteink a halálnyomán jár,hiszen nem minden embernek adatik az meg,hogy egy emberöltő élettel rendelkezzenek.A fiatalság gyorsan elszáll, mind megöregszünk.Már csak emlékekből áll majd röpke életünk,hiszen kapott időnk véges, egyszer el kell menni,de míg élünk próbáljunk meg másokkal jót tenni

.Kun Magdolna

Csend ült rétre, völgyre, bércre,hó-illatú esti csend.Ág se moccan, lomb se rezzen,lám, a szél is elpihent.Nem fúj testes hóbuckákat,nem ráz kopár gallyakat,elcsitult egy fenyőágon,szótlan, szinte hallgatag.Harang szól az esti csendben,gyertya fénylik, s halld: amottapró csengők csilingelnek,,karácsonyi dallamot.Pilinkélő hó szikrázik,völgyön, bércen hűs lepel…csillag gyúl a messzi égen,lám, a menny is ünnepel!Örömódát dúdol ajkunk,a szeretet szép dalát…csillámfényű varázs lengiát az egész éjszakátMentovics Éva: Csillag fénylik, gyertya lobban…Téli álmot hint a felhő,altatót a szél dalol,olyan fényes pelyhet szitál,akárcsak fenn, északon.Tölgyes erdők szél ringatta,ágai közt hó susog,dideregve bújnak össze,odvakban a mókusok.Karcsú fenyők zöld ruhája,dunna alatt szendereg,gyöngyházfényű csillámpaplanrejti el a kerteket.Csipkefodros felhők rojtján,ékes holdfény andalog,fenyőfákat díszítenek,odafenn az angyalok.Felhők fölött bandukolva,a vén Hold is láthatja,csillagfényből angyalhajat,szőnek majd az ágakra.Minden fenyő új ruhája,fénylő, áldott üzenet, csillagcsúcsa azt jelzi, hogy,kis Jézuska született.Decemberi éjszakában,angyalkórus hirdette,hol találnak a pásztorok,az újszülött kisdedre.Csillag volt a hírvivője,az adta a fényjelet,hol leli meg három bölcs,a betlehemi szent helyet.Csillag fénylik, gyertya lobban,sóhaj száll az ég felé,minden lélek csodát remél,szent karácsony éjjelén.

Mikulásvirág legendája.

Élt valamikor egy testvérpár, akik nagyon szegények
voltak. Egy kis faluban éltek, és még ételre is alig jutott pénzük. Amikor közeledett a karácsony, a faluban egymást érték a káprázatos mulatságok, fesztiválok és felvonulások. A vidámság önmagában is sok embert vonzott, de volt még ott egy nagy jászol is, melyet a falubeliek állítottak a templomban. A gyermekek meglátogatták a jászolban fekvő kis Jézust és ajándékot vittek neki.

Verset írok az életfámról HETVENEDIK ágáról Mert minden évben egy ága kihajtott Minden tavasz szép virágot hozott HETVENEDIK tavasz Rügyezik már a fámon Nem sokára virágba borulását látomVirágból termés lett ,éveim során Két szép gyümölcsöt fel neveltemŐ értük boldog az én lelkem /fiaim,lányom/Két szép termésem életem büszkesége Szerető szívemnek gyönyörű terméseÉletfámat tavasz,nyár,ősz ,tél éltette Napsugár és szellő leveleit érlelte Záporeső,hol zivatar is vonult el felette Szivárvány színekben életem festette Zivatar ágaim tördelte Hajlott törzsem,míg engedteA jó magyar földben Gyökereim a mélybe, élhettek benneTavaszi zápor megöntözte Éltető napsugár ragyogott feletteÍgy múltak az évek,év gyűrűk körötte Hol sima,hol göcsörtös ágaim növelve Így telt el HETVEN tavasz felette Ezt a HETVENEDIK tavaszt Jó Istenem megköszönöm neked Életfám virágzik ,virággalköszönhetek Verseim voltak virágai a tavasznak Hogy hány tavaszt adsz még nekem Te tudod csak igazán én édes Istenem Meddig tart még tavaszt váró életem Ha eljön életfámnak utolsó tavaszaArra kérlek csak,ne zivatarral Csendben aludjak el,mint ki téli álmát alussza Csak azt vegyék észre,ha ágaim virágát nem hozzaGyökereim engedjék el nehéz törzsemet Halkan zuhanjanak le,öleljem magyar földemet Megmarad utánam pár kis, friss hajtásomŐk lesznek,kik emlékeznek /unokáim/Éltem ezen a szép világonDáma Lovag Erdős Anna.

Adj hálát reggel...

Adj hálát reggel az ébredő világnak,– örökbe kaptál egy újabb, szép napot.Engedd az érzést áradni szívedben,szeresd hogy itt vagy, e föld az otthonod.Hallgasd a dalt, mely apró madaraknak hálával teli, reggeli éneke.Engedd a nap tiszta fényét szobádba,s ne kérdezd: ember élhet-e nélküle ?Öltözz fel szépen, ünnepi ruhába,a mosoly arcodon, ékszered legyen.Tükrödön csillog szemed ragyogása,hagyd, hogy a látvány boldoggá tegyen!S ha tetszik mindez, mosolyogj magadra,
s érezd a lelked, magasabbra emel.