Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Mi jár a fejemben?Hát a halottak napja.
Ezt a kedves verset közzé teszem.
Mert bizony érzelem gazdag.
Miért sírnak a krizantémok?
Miért sírnak a krizantémok, amikor a temetőben milliónyi
gyertya fénye látszik
Miért sírnak az emberek, amikor a holtak lelke valahol a
béke vizén úszik
Én is-én is rágondolok a lelkekre, akiknek már soha többé
nem fog fájni semmi
Odafenn a meny országban, a helytartó udvarában
ott fognak majd élni
Ha majd én is ott lehetek a Helytartó felhők által bekerített
tágas udvarában
Ott várom majd a lelkeket, várom őket, békésen a
viszontlátás boldog tudatában
Most értem meg csak igazán, mért sírnak a krizantémok,
miért lobog a sok gyertya fénye
Miért sírnak az emberek, csak azért, mert ők is vágynak
erre a sok békés, izzó fényre
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
K !
Figyelj! – ha egyszer meghalok,
Elfújok néhány csillagot
Mint tortán a gyertyát
Hát csak ne sirassatok
Figyelj! – ha egyszer meghalok
Némák legyetek, s szótlanok
Ha temettek, ne földeljetek
S szóval ne méltassatok
Figyelj! – ha egyszer meghalok
Könnyek nélkül búcsúzzatok
Ha ismertetek, megértitek
Ha nem, minek hazudjatok.
Figyelj! – ha egyszer meghalok
Vidámak legyetek, s boldogok
Örvendjetek a tudásért, hogy
Én már jó helyen vagyok
-----
Figyelj!
|
|
|
Sz
"Az élet szomorú és nehéz Főleg,ha az élet értelme elvész
A jó dolgokat keresni kell Ha nem találjuk,arra a bánat felel.
A rossz dolgokért nem kell küzdeni De a jó dolgokat nehéz elérni
Úgy érzed,hiába küzdesz nem találod a jót Pedig lehet csak keresni kellene azt az ajtót.Ha tudod baj van,tehetetlennek érzed magad Hiába a sors dönt,ebbe a szíved beleszakad Elveszítesz valakit,aki a számodra fontos És erre gondolva szíved bánatos.
Ahogy a fákról hullanak a levelek Úgy az élet percei is peregnek
Egyszer véget ér minden,amiért érdemes élni A sors és a végzet elől nem lehet menekülni.Ezért inkább a jónak éljünk És akikért élünk soha el ne feledjük Mert a jó dolgokra könnyebb gondolni
Mint a rossz emlékek árnyékában élni.Nehéz túllépni a rossz emléken,De meg kell tenni Hisz csak akkor tudunk ismét,
igazán ÉLNI ÉS SZERETNI.
Szeretettel.
Nehéz az élet, fáj a szívem,
Kovács L. István
Nehéz az élet, fáj a szívem,
engem bántottak már oly sokan,
de még reménykedve keresem,
vajon a boldogság merrre van.
Míg a magány csöndjét hallgatom,
a tónál egy fa alatt ülve,
a habokkal ring gondolatom,
s a szemem messze elrévülve.
Ha egyszer leáll majd a szívem,
és többé nem dobban már újra,
vajon lesz akkor, kinek könnye
záporként a síromra hullna?
Elgondolkodtató .Nagyon érzelem gazdag történet.
Amit nagyanyám a Bibliából nekünk elmondott, azt előttünk élte is minden nap. Csendes, derűs, mindig barátságos volt és hűséges imádkozó. Egész élete csupa szeretet és kimondhatatlan nyomorúságok elhordozása volt. Olyan ember oldalán élt, aki ennek pontosan az ellenkezője volt. Kemény, hálátlan, önző, káromkodó, aki soha nem volt megelégedve. Ha "rossz napja" volt, mindnyájunknak sietve el kellett hagynunk a házat.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Meggyesi Éva:
Szeretettel..
Meggyesi Éva
NE AKKOR HOZZ NEKEM VIRÁGOT
Ne akkor hozz nekem virágot
mikor már végleg elmegyek!
Ott már a vöröslő rózsák
nem nyílnak. Elhalnak velem.
Hiába ontasz majd könnyet,
akkor már nem fáj nekem.
Csak csönd lesz, s beterít lágyan
az éjszaka sötét köpenye.
Ne akkor sírj mikor késő,
ott már nem látom könnyedet!
Ott már csak hűsítő harmat
lesz, amely síromra pereg.
Ne akkor jöjj mikor késő!
Ott már nem hallom léptedet!
Most jöjj, amikor várlak,
s titokban érted reszketek!
Szeretettel !
ÚTÓLSÓ VERSEM
A fájdalom örök, s csak a jók mennek el
Utolsó versem ez legyen ,mit elküldök
Édesanyám most neked.
Tudnod kell ,hogy volt egy lány
Ki szeretni akart volna még igazán.
Bejártam én sok világot ,
De a boldogsága ,sehol sem találtam.
Írni az éltemről már nem tudok,
Elfogyott a tintám ,és a papírom.
Nincs már mit le írnom,
Este ha lefekszem fényképedet nézem,
S azon veszem magam észre ,hogy hull a könnyem.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
szeretettel !
Ott leszek
Tegnap láttalak álmaimban,Mára itt vagy, karjaimban.
Megálmodtam, valóra vált,Szívem, lelkem társra talált.
Valóság lett ez, nemcsak álom,Benned, mit kell, mind megtalálom,Szerelmünk, mint pajzs és kard,Éljük meg, míg lángja tart.Béke vagy a háborúban,Reményt adsz a bajban, búban,Veled érzem, végre élek,Pillanat csak, mi másnak évek.
Nincsen tér és nincsen idő,Csak boldog jelen, fényes jövő,
Mit megtölt ez a szerelem,Köszönöm, hogy vagy nekem.
EZ
Hajdu Sára: A lélek imája
Mindenki lelkében létezik egy ima,
Mit nem kell könyvből tanulnia.
Elég ha a csendben némán elmerül
S a szavak előtörnek oly rendületlenül.
Mik aztán maguktól mondatokká válnak,
Részesei lesznek egy szív dobbanásnak.
S lassan átjárják az egész lényed,
Érzed ugye, ahogy megroggyan a térded?
A kezed is önkénytelen összekulcsolod,
Ne bánd ha imádat némán ordítod.
S ha könnyes már a szemed, mivel nézel az égre,
Esendő vagy Ember, nincs, kinek nincs vétke.
AZ ÉLET SZÉP.
Az élet szép,de nélküled mit sem ér.Ha már nem mondhatom neked,nap mint nap,Hogy mennyire szeretlek,Ha nem lehetsz mellettem,mikor ágynak esem,Víz parton együtt,virágokat szedni,Csobogó pataknál,meg mosni arcodat,Rózsákkal tele kertben,ölelni tégedet,S nézni az órát,hogy soha ne érjen véget.Melletted lefeküdni,reggel veled ébredni.Ágyban párnák közt,veled le pihenni.Az élet szép,de nélküled mit sem ér.Ha már nem fogod,remegő kezem,Őszülő hajjal ülni,tornác szegleten.Nézni hogy szállnak a madarak,S hallgatni, mily szépen dalolnak.Meg öregedni egyedül,az élet mit sem ér,
Csak annak örülni,hogy mellettem legyél.
Szeretettel !
SZÉP ERNŐ: ÉN ÍGY SZERETTEM VOLNA ÉLNI
Én úgy szerettem volna élni
Minden halandóval beszélni
Mindenkinek nevét kérdezni
Mindenkinek szívét érezni
A járdán osztani a virágot
Tegezni az egész világot
Megsimogatni ami állat
Érinteni minden fűszálat
Imádni végtelen sereggel
A napot ha fellángol reggel
És énekszóval összejönni
Az esti csillagnak köszönni
S testvéri csókkal hazatérni
Én így szerettem volna élni.
Sok szeretettel.
Siklós József : Mint én titeket
Mi a mértéke a szeretetnek?
Ahogy a másik hozzánk viszonyul?
Hangulatunk ahogy változik:
egyszer kiderül, másszor beborul?
Merre sodor viharzó szenvedély?
Mit diktál pillanatnyi érdekünk?
Csábítón kacsintott ránk valaki?
Goromba volt a nagyfőnök velünk?
Úgy szeressünk, ahogy általában
szeretni szokták egymást emberek?
- Jézus Krisztus mértéket így szab:
Szeressetek - mint én titeket!
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
AZ ÉLET SZÉP.
Az élet szép,de nélküled mit sem ér.Ha már nem mondhatom neked,nap mint nap,Hogy mennyire szeretlek,Ha nem lehetsz mellettem,mikor ágynak esem,Víz parton együtt,virágokat szedni,Csobogó pataknál,meg mosni arcodat,Rózsákkal tele kertben,ölelni tégedet,S nézni az órát,hogy soha ne érjen véget.Melletted lefeküdni,reggel veled ébredni.Ágyban párnák közt,veled le pihenni.Az élet szép,de nélküled mit sem ér.Ha már nem fogod,remegő kezem,Őszülő hajjal ülni,tornác szegleten.Nézni hogy szállnak a madarak,S hallgatni, mily szépen dalolnak.Meg öregedni egyedül,az élet mit sem ér,
Csak annak örülni,hogy mellettem legyél.
Sz !
Magányosan sodródsz, az életed tengerén
Egy szomorú pillantás, sok titkot elmesél
Látszik az arcodon, hogy szíved megvan törve
S szemeidből hullik, lelked legszebb könnye
Fáj most a létezés, megöl minden perce
Kínzón gyötri lelked, gondjaidnak terhe
Nem találod helyed, e kegyetlen világba
Elszántabban harcolsz, de mindvégig hiába
Légy most erős kérlek, nem harcolsz hiába
Találd meg a hited, egyetlen imába
Tudd, hogy megtalálod, értelmét e létnek
Őrző angyalaid, oda fentről néznek...
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Mégis-mégis várlak mama
Tudom, hogy nem jössz Mama,
mégis-mégis várlak,
mint puha meleg kincset fogom a ruhádat,
és hozzásimítom arcom, hadd érezzem át
édes parfümödnek virágillatát.
Tudom, hogy nem érlek el bárhová is mennék,
hisz a távolságot nem győzheti néhány kicsi lépés,
de mikor este van, és csillagszemed látom,
átlátok Mama a fényes mennyországon.
Látom, hogy ott ülsz, és könnyeid hullatod,
hiába ölelnek gyöngyhajú angyalok,
neked csak értem fáj annyira a szíved,
értem ki visszasírja gyermekmeséidet.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Eljön a nap, amikor tudsz majd nemet mondani....
Amikor pohárba hullik az utolsó csepp...
Vagy amikor egyszerűen csak a semmiből elkap az a mélyről jövő érzés, ami ott kavarog minden Emberben... nem kell így lenni.
Eljön a nap, amikor rájössz... valami nem stimmel...
Körülnézel és feltűnik... rossz helyen vagy, rossz Emberekkel...
Eljön a nap, amikor már nem keresed azokat,
akik soha nem érdemelték meg a Szereteted...
Szeretettel.
Ne szomorkodj az ősz miatt!
Azért, mert ősznek húrja zsong
nem kell hogy rossz kedved legyen.
Attól, hogy őszi szél jajong,
túl juthatsz még a gondhegyen.
Bár már a Föld aludni tér,
avarból készít nyoszolyát,
buzogjon benned ifjú vér,
s öltsd fel a nyárnak mosolyát.
Légy mától te a nyári nap,
legyél ki jó kedvre derít!
Csikó, mely könnyen szárnyra kap,
s táncolva vígan felnyerít!
Legyél a fény az őszben is,
derűd áradjon szerteszét!
Szeretettel..
Ne akarj tökéletes lenni és felejtsd el végre a tökéletes életet. Nem létezik. Töröld ki végre a szótáradból, mert olyanra vágysz, ami nincs.
Élet van. Benne ezer apró boldog pillanattal,
amit észre kell vennünk, magunkkal kell vinnünk és meg kell becsülnünk.
Ember vagy, tele hibákkal, apró és hatalmas álmokkal, átsírt éjszakákkal, tragédiákkal és csordultig tele boldogsággal.
Így ha a tökéletesre vágysz, csalódás lesz csupán amit cserébe kapni tudsz.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel.
Román Antal: Ősz
A nyár emlékét idézi még a gyengélkedő napsugár,
De érezzük már, minden szép nap lassan-lassan tovaszáll.
Ritkulnak a fák lombjai, avar lepi be a tájat,
A lemenő Nap vörös fénye elnyújtózva ásít párat.
Elmúlik minden, mi szép volt, búcsút intve e világnak,
Lehullik a levelekkel minden öröm, s minden bánat.
Helyükön csak sivár ágak hirdetnek egy szebb világot,
Egy életteli, nyüzsgő létet, mit szem eddig csak ott látott.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
sz
Éld a mát, készíts szilárd alapot,
bízz, hogy lesz csodásan szép holnapod.
Bölcsen építsd a jövőd,
kamatozik az erőd.
Építőkockáid mind gyertyákat gyújtsanak,
szeretetet szívekbe szívedből ontsanak,
kezeknek melegét az arcodon érezd,
dolgaidat hittel, s alázattal végezd.
Fényes eső simítson homlokodon barázdát,
könny ne szántsa arcod már simuló vonalát,
glória szálljon koronaként fejedre,
fanfár hangja repítsen fénylőn kéklő egedre.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel!
..gyönyörű vallomás.. 
<3
Juhász Gyula: Anna örök
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
emlékeimből lassan, elfakult
arcképed a szívemben, elmosódott
a vállaidnak íve, elsuhant
a hangod és én nem mentem utánad
az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
ma már nem reszketek tekintetedre,
ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Szeretettel !
Máté Rózsika: Ameddig csak élek...
Ameddig csak élek, minden nap remélek,
Minden percet, órát, egy álomként megélek.
Örülök a szépnek, örülök a jónak,
Örülök egy igaz, szívből jövő szónak.
Örülök a fénynek, ahogy arcomra süt reggel,
S örülök a napnak, ahogy a hegyek mögül felkel.
Csodálom a hajnal minden egyes percét,
Mert mindig eloszlatja szívemnek a terhét.
Ameddig csak élek hálás fogok lenni,
S szeretnék másokért minden jót megtenni.
Szeretettel !
AMIT AZ ÉLETTŐL AKAROK
Remélni jót és alkotni szépet,
Boldognak látni minden népet,
Megetetni az összes éhezőt,
Virággal ültetni be tar mezőt,
És meglocsolni a sivatagot,
Ez - mit az élettől akarok.
Békében nevelni sok gyermeket,
S ne legyen rémisztő a rengeteg,
Fény gyúljon fel az agyakban,
S az ember ne éljen akaratlan,
Csak az örömök legyenek nagyok,
Ez - mit az élettől akarok.
Emlékezni arra mi régen volt,
Becsülve tisztelni az öregkort,
Mert tapasztalás tanít jövőt,
És erős oltalmazhat serdülőt,
Hogy városokat ne fedjen el homok,
Ez - mit az élettől akarok.
Szeretettel.
A szeretetről
Szeretni annyi: – elfogadni,
kitárt szívedből többet adni!
Másokban meglátni a szépet,
s örökre hinni: szép az élet!
Megértőn nézni a világra,
ápolni, kinek lelke árva.
Tudni a rossz is emberi,
másképpen lát, ki felismeri.
Keresd a jót, kívánd a szépet!
Lásd meg másban az emberséget!
Bocsásd meg azt, amiben gyarló!
Szeress ha fáj is, legyél kitartó!
Azért születtél erre a földre,
hogy szeretni tanulj mindörökre.
Szeretettel .
Tanuld meg önmagad őszintén szeretni,
Ez az első lépés, ha boldog akarsz lenni.
Állj a tükröd elé, nézz a két szemedbe,
próbálj elmerülni csodaszép lelkedbe.
Mert csodálatos vagy, csupán nem tudsz róla,
talán, mert nem mondták pici korod óta.
Lelked mélyén csillog tökéletességed,
ám te nem éled meg csodás képességed.
Tökéletes lényként jövünk a világra,
szeretetre vágyva, lelkünket kitárva.
Még képesek vagyunk magunkat szeretni,
másra mosolyogni, s őszintén nevetni.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel.
Addig mondd el, amíg lehet,
míg szód betapaszthatja a sebet,
míg rezdül valami legbelül,
amíg simogatásodra a lélek csendesül.
Addig mondd el, amíg lehet,
amíg az ég öleli a hegyet,
míg igaznak érzed szavad,
míg nem zárja be rozsdás lakat.
Addig mondd el, amíg lehet,
amíg nem az értelem vezet,
míg a fáj is őszintén pereg,
míg foghatod az áldott kezet.
Addig mondd el, amíg lehet,
míg érzed, hogy még szeretsz,
míg az alkony új hajnalt jelez,
amíg nem késő, amíg lehet...
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel!
Tigram
Jó lenne
Jó lenne várni Rád, mint vártam egykor régen,
Mikor a hold ragyogott magasan az égen,
Mikor kéz a kézben sétáltunk a gesztenyék alatt,
Ebből mára szép emlék maradt.
Jó lenne újra élni azt a boldog percet,
Mikor az ajkaddal az ajkamat kerested,
Mikor éreztem a csókodtól a szívem lángra gyúlt,
S a hold egy sötét felhő mögé bújt.
Jó lenne tudni azt, hogy mit hoz még a holnap,
Mikor az emlékek már nem a múltról szólnak,
Mikor átölelsz, és látom, hogy a szemed még ragyog,
Olyankor nem érzem, hogy mily öreg vagyok.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
E
Lupsánné Kovács Eta: Fehér rózsa
Rózsakertben sok virág,
holdfényben mossa magát
szirmuk színes, vörös, sárga
őket mindenki csodálja.
Van egy rózsa oly szerény,
összes szirma hófehér,
őt a napfény nem színezte,
kert végén áll messze, messze.
Hajnalban harmat mosdatja.
szivárványos gyöngyök rajta,
friss illatát szórja széjjel
szétküldi a langyos széllel
Harmat-gyöngy a rózsa szirmán
benne hétszínű szivárvány.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel!
Várnai Zseni:Csendes éj...
A csendes éjben anyámra gondolok,
szívemben most az ő szíve dobog,
szegény özvegy volt, sokat szenvedett,
nem volt egyebe, csak a szeretet,
szájától vont meg minden falatot,
és ha mi ettünk, ő is jóllakott.
Játékot venni nem tudott nekünk,
varrással kereste a kenyerünk,
ő mesterkélt ünnepre szép babát,
levágta hozzá dús hajfonatát,
gyöngyöt fűzött, topánkát varrt neki,
hullottak rá könnyének gyöngyei.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
K
Túróczy Zoltán -Tanács
Ma még Tied körülötted minden,
Adhatsz belőle, adj hát, kinek nincs,
Mert jön egy nap, talán nemsokára
S kihull kezedből minden földi kincs.
És nem lesz tied többé semmi sem.
Tollad, virágos párnád másra vár,
Mit maga köré épített egy élet,
Nem lesz több mint összeomló kártyavár.
Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval
Testvéredhez, ki szenved, szomorú,
Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája
S tán rózsát hajt egy töviskoszorú.
Szeretettel..
Egyszer megnyugszom és erős leszek
S majd könnytelenül járom az utat.
És tűz, víz, nap, zivatar közepett
Vidáman hordom vándorbatyumat.
Egyszer majd elrepülnek álmaim,
Mint könnyű felhők a vihar után
S zaklatott éjek látomásain
Szendergő lelkem föl nem sír talán.
Szívem falán egyszer majd rést nyitok,
Mert makacsul véd múlt emlékeket.
S kiszórok onnan minden lim lomot,
Fakó babér - és rózsalevelet.
Szeretettel !
Szuhanics Albert: Szeretem az őszirózsát...
Szeretem az őszirózsák
késő virágzását.
Csodálom a hamvas szirmok
színes ragyogását.
Már a határ deres nagyon,
drága őszirózsa.
Megcsillan szép virágodon,
talán végső szóra.
Te hozod a hírt a nyárról,
lesz még virágnyílás.
Velünk maradsz vigaszt adni,
ne legyen könny, sírás.
Szeretteink sírhalmára,
viszünk mi ki téged.
Köszönjük, hogy nem hervadsz még,
talán a mi szeretetünk éltet.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Aranyosi Ervin: Az út végén…
Vajon az út végén, mi fog engem várni?
Kérdésre a választ, meg fogom találni?
S addig vajon engem majd milyen út vezet?
Félelem-göröngyös, szépen kikövezett?
Szeretet vezet majd, vagy düh, harag, átok?
Magányosan megyek, vagy lesznek barátok?
Mennyi-mennyi kérdés. Tudatlan a lélek?
Keresem a választ, utamon, míg élek!
Visszanézni nem kell, nem segít a múltam,
ami lényeges volt, talán megtanultam.
Szeretettel.
Fiedler Barbara: Időskor – Eljárt az idő
Őszül a haj és durva a kéz,
minden lépés olyan nehéz.
Ráncos arc és bágyadt szemek,
eljárt az idő a testek felett.
Elhal a hang, zihál a mell,
nehéz súlyt már magán cipel.
Remegő láb és fájó végtagok,
jönnek már azok a kesergő sóhajok.
Kézben a bot, nehéz a járás,
esténként csupán elhaló sírás.
Él még a fény, bár idős a test,
fekete haj volt, s nézd már deres.
Szeretettel !
"Oly világban élünk,
hol a jóra nincs remény.
Hol egymástól félünk,
s a hazugság erény.
Hol becsülete van
tolvajnak, csalónak:
Ahol nagyon nehéz
megmaradni jónak.
Oly világban élünk,
hol a bűn élvezet.
Hol, ha földre kerülsz,
nem nyújt senki kezet.
Hol egyre jobban megy
az alávalónak:
Ahol nagyon nehéz
megmaradni jónak.
Oly világban élünk,hol
a gaznak áll a zászló.
A hitványság folyóján
nincsen sehol gázló.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Egy szép napon az Úr hívatta Angyalát:
- Repülj le a földre, ott sokan várnak Rád.
Nézd meg mire vágynak, mi nekik a kincs.
Remélem nem olyan, mi a mennyekben sincs.
Olyan sokan imádkoznak, hogy tegyek csodát,
Menj és derítsd ki ennek az okát.
Tudd meg mi kell nekik, mi az, mire vágynak,
Hogy boldogságot adhassunk az egész világnak.
Az angyal elrepült. Három nap odavolt.
Várták az angyalok, a csillagok, meg a hold.
De sokat mond ez az írás.Olvassátok szeretettel !
Dáma Lovag Erdős Anna :
Megkérdeztem a lelki Atyát
Képszerkesztő: Kiss Irma / Szív1 /
Megkérdeztem a lelki Atyát
Mondd Te,aki lelkünkbe látsz
Mikor ébredünk fel,itt a szabadság?
Meddig tart az új korszak váltás?
Mikor mondjuk ,végre már!
Sok szenvedés után,szabadság vár!
Mikor változnak meg gondolataink?
Mikor múlnak régi szenvedéseink
Szeretettel !
Szeretettel !
Miért is várják annyira
Miért is várja annyira dédelgetett unokáját a nagymama,
s miért sóhajt fel annyiszor könnyes szemmel a nagypapa?
Mert ők tudják, hogy azt az időt, mit Isten adott nékik,
odafenn az égiek már nagyon szűken mérik.
Ezért hát minden perc, minden óra, minden egyes nap,
amit az unokákkal eltölthetnek, nékik ajándék marad.
Ajándék mit büszkén visznek arra a hosszú-hosszú útra,
ahol a szív hálaszavát már csak a szélzúgása fújja.
Szeretettel !
Ha eltitkolod mindazt, mi benned él, csak azért, hogy másoknak szebb és jobb legyél,
Soha nem lehetsz igazán önmagad,
Pedig szíved, lelked mutatná az utat.
Ne élj a reklámozott álomvilágban, a kölcsönök és drága luxus látszatában, azzal több semmivel sem leszel, de így legalább tudod, hogy holnap majd mit eszel...
És mondd, mit érne mindez, ha nincs melletted senki?
Akiért a lelkedet is ki lehetne tenni...
Aki nem a vagyont nézi, hanem csak Téged,
És ami ma az egyik legnagyobb érték: az emberséged...
Nagyon szép érzelem gazdag vers..
Dáma Lovag Erdős Anna :
Álmaimban is szeretlek hazám!
Álmaimban is szeretlek
Drága édes hazám!
Álmaimban is letérdelek
S imádkozom érted :
Te a béke galambját féltve őrizgetted
Karjaidba rakott fészket
A rászorulót mindig befogadtad
Szeretettel ölelted,mint barátodat
Jaj,mi lett őszinte lelkedből
Kufárok hada támad rád
Kifoszt fészkedből!
Idegen tömeg villáma zúdul
Mi lesz veled s békés fiaiddal
Világgá mentek,mi lesz családjukkal
Nem lesznek boldogok a nagyvilágba
Keserű kenyér,szívüket honvágy marja
Eljön az ősz,s tél is utána
Fagyos hideg,s idegen házaid bántja
Nem kér,követel bebocsájtást várva
Durvaságnak nem lesz határa
Álmaimban is szeretlek
Édes hazám!
Millei Lajos
Kis esti varázs
Rongyos kabátjában rám köszön az este,
a lyukak környékén még látható a teste.
Itt-ott vöröslik még a napban fürdő bőre,
máshol már feketén nyújtózik előre.
Pajkos, könnyű szellő követi szerényen,
altatót dúdolva az el-eltűnő fényben.
Meleg, puha kézzel simogatja arcom,
arra késztet, hagyjam, tegyem félre harcom,
és majd ébredéskor folytassam csatámat:
A fénybe zárt vívódás egyelőre várhat.
Átadom hát magam szelíd sóhajának,
s bűvölettel nézem, hogy vágyát a világnak
hogyan tünteti el gondos szeretettel,
miként késztet arra, hogy majd holnap reggel
bontogassam újra a megélhetés terhét,
hisz ő már a csillagokkal díszítette termét.
Szeretettel mindenkinek !
Aranyosi Ervin: Alkonyi hangulat
Utolsó pillantás még a tó tükrébe,
majd a Nap elmerül az ég tengerébe.
Átadja a helyét Holdnak, csillagoknak,
akik ébredeznek, sorban felragyognak.
Ők őrzik az álmát a fáradt világnak,
összecsukják szirmát a nyíló virágnak,
csak az illatából szórnak kicsit széjjel,
legyen illatfelhős, fűszeres az éjjel!
Ha már lement a nap, tedd le mai gondod,
ami még hátra van, majd holnap megoldod.
múlnak az évek.
Múlnak az évek...
Múlnak az évek, jönnek a gondok,
Talán ráncosabb már a homlok.
De úgy érzed, a lélek még fiatal, s bohó,
Az ember azonban nem lehet mindig mohó.
Változunk. Ahogy a nappal is éjbe vált egyszer,
Vagy ahogy a Föld megfordul ezerszer.
És hidd el, mégis ugyanazok maradunk legbelül,
A lélekben dúló vihar is egyszer elül.
De sebezhetőek vagyunk. Sérülékenyek és érzők,
Sokszor a velünk történteket is csak kívülről nézők.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu