Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Szeretettel .
Tombol a vihar, tördeli a fákat
A szív is sajog, ha nyomja a bánat
Vihar után felragyog a napsugár,
A szív, ha bánatos, akkor is tovább fáj.
Mikor torkomat a sírás fojtogatja
Nehéz nevetni, vidámságot hazudni
Nehéz beborult égre csillagot képzelni
Nehéz társaságot fogadni, mulatni
Sokszor sírok egy magányos éjszakán
Ablakomon vigasztalva besüt a holdsugár
Halkan súgja, ne sírj, dobd el a bánatot
Reggel örömet add a fényes napsugár
Napsugár másnap reggel így biztat
Bánatod után már csak öröm jöhet.
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel mindenkinek !!
Virágos ág az asszony élete,
tavasszal könnyű szirmokkal tele,
s mikor lehullnak róla díszei,
virág helyett gyümölcse terheli.
Termés érik pirul gömbölyűl
pillék és méhek zsongják őt körül,
szellő simogatja eső öntözi
s nap tüzén csillognak könnyei.
Ha jön az ősz,gyümölcsét megszedik,
csupasz testét vad esők verdesik,
reszket amikor tépázza a szél,
de nedvei forrok akár a vér.
|
|
|
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Az álmok tengere furcsa szerzet
ott lélek léleknek üzenhet,
s szív vallhat szívnek szerelmet.
Ott minden - mi itt nem - lelhető
ott vagyunk Isten is - világot teremtő.
Az álmok világa furcsa szerzet
az álmokban virág vall virágnak szerelmet
az álmokban, ki' van, mind angyalok
fejükön fénylő tündér-glória ragyog.
Az álmokban ritkán van szenvedés
s ha fáj is, mit élsz - jön az ébredés.
Az álmokban zöld a fű és minden vidám
az álmokban mindig süt a nap,
mint szép őszi délután,
amikor Ő jött feléd,
megfogtad szép kezét,
s azt hitted, mindez örök...
Boldogság és annak madara
Nem biztos, hogy kék
Nem biztos, hogy madár.
Nem biztos, hogy boldogság.
De felröppen az égben, s folytatja útját a levegõben,
és a legnagyobb hiányérzet legapróbb kielégülése
is képes megteremteni ezt a
-csupán pillanatokban mérhetõ-szárnyalásra késztetõ állapotot.
A tibeti mesék között bukkanhatunk hasonlóra.
"az emberek éheztek, fáztak, és nem tudták, milyen az: boldognak lenni"
A boldogság madara énekel, hangjaival teremteni tud.
Eljutni hozzá, meghallani dalát-ehhez minden kínok kínját járva vezet az út.
Szeretettel !
A legszebb könnycsepp
Sok szép mesére emlékszem gyerekkoromból. Legszebbnek tűnik mégis az a mese, amelyet nagyanyámtól hallottam. Leírom, hogy ti is gyönyörködjetek benne:
Réges-régen történt: angyalt küldött a földre a Jó Isten, hogy vigye fel az égbe a legszebb könnycseppet. Az angyal bejárta az országot, világot. Végre rátalált egy özvegy édesanyára, aki egyetlen gyermekének koporsója felett hullatta könnyeit.
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Radnóti Miklós: Tétova óda
Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér.
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Mennyi csoda van a világon!
A harmatcsepp a rózsaágon,
mint léleksírta tiszta könnycsepp,
mint szeretettől vérező seb.
Csodák a felhők is, amelyek
nyugodtan és fehéren mennek,
irányt nem mutat nekik senki
s mégis tudják: merre kell menni
Mindenütt csodák! Földtől égig,
világkezdettől világszélig.
Csoda a tűznek ezer lángja,
lobogva és semmivé válva.
Csoda a lelkünk, szívünk, agyunk,
csoda, hogy élünk, járunk, vagyunk.
Régi írás ,de érdemes elolvasni.Sándor József Benedek !!!
Hova lött a meleg?
Hosszú vót a tél. Na Szent Pétör is mögunta a sok hidegöt, beletötte egy zsákba a melegöt, oszt elkűdte Sándorral a fődre. Mönt, möndögélt Sanyi, mán el is fáradt, mikor möglátott egy fáintos kocsmát az út szélin. Elég az hozzá, hogy bémönt, lërakta a zsákot a sarokba oszt kért ëgy üveg bort.
Szeretettel kívánok mindenkinek további szép napot !
Kérdezed tőlem, ki az igaz barát?
Kérdésedet versben, megválaszolom hát!
Az igaz barátság, mely a szívből jön,
Cseng benne a bizalom, ezért megbecsülöm.
Nagyon ritka már az olyan ember,
Akinek a szavába kételkedni nem kell.
Aki mindenestől csak téged szeret,
Hibáiddal együtt örökké megkeres.
Amikor bajba vagy segít neked,
Az ölelésétől megnyugszik a lelked.
Szeretettel.
MONDD GONDOLSZ E RÁM....
Mikor egy Este,
otthon egyedül talál,
az ablakon kinézel, de semmit se látsz
mondd gondolsz-e rám?
Mikor a napok léggömbjéből
az idő elszivárog
és elfelejtett szavak után
nem fordulsz már vissza
mondd gondolsz-e rám?
Megteszel mindent úgy csinálsz, mintha élnél,
órádra nem nézel, elrohansz mielőtt sírásra
görbülne szád mondd gondolsz-e rám?
Mit elvettél magadtól nem kapod ajándékba vissza
imád az égbe, hallgatásod földre száll
mondd gondolsz-e rám?
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Éld a Napod!
Aranyosi Ervin : Éld a napot
Minden egyes kornak van valami bája,
- és az embernek is számtalan hibája, -
ám ha minden korod tiszta szívvel éled,
minden pillanatban újabb vágyad éled.
Mire nem volt időd, azt most váltsd valóra!
Mától érted ketyeg, múlik minden óra.
Vedd a szépet észre, mi mellett elmentél,
lassíts, – éld a napot – végre szabad lettél!
Kicsit lassúbb lettél? Fájhat egy-két szerved?
Szeretettel !
A hétköznapok rohanásában,
Legyen számodra néhány óra,
Mikor szívedet betakarja,
A béke puha, álomtakarója.
Hunyd be a szemed, és pihenj meg,
Hallgasd, ahogy a csend mesél,
S amit szeretettel, szívből adnak,
Elfogadni azt soha ne félj.
Tanuld meg: lehet ébren álmodni,
Fényeset, szépet, ezer csodát.
Hagyd, hogy kihulló könnyed lemossa,
Fájdalmas múlt útjának porát.
Életünk sokszínű tarka függöny,
Sötét a bú, s az öröm fehér.
Az ember, mert így van megteremtve,
Ösztönösen is folyton remél.
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szendrey Júlia 18 évesen ismerkedett meg a Petőfivel, egy évvel később már házasok, s pont 1848 december 15-én születik gyermekük, március 15-e után éppen 9 hónapra.
Júlia a naplójában szenvedélyesnek és boldognak írja le a házasságukat, melynek Petőfi halála vetett igen hamar véget. Két évet tartott. Arra sem volt idejük, hogy egymásra unjanak!
1848 március 14-éről naplójában így írt a költő: Az éj nagy részét ébren töltöttem feleségemmel együtt, bátor, lelkesítő, imádott kis feleségemmel, ki mindig buzdítólag áll gondolataim, terveim előtt, mint a hadsereg előtt a magasra emelt zászló.
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Horváth Mária: Szép az élet...
Soha semmi nem késő, míg élünk a földön.
Élvezzük a szabadságot, az Isten adta élet.
Munka legyen szórakozás, stressztől mentes,
akkor mindennap egy csodát remélhetsz.
Azt kívánom neked, láss, és ne csak nézz!
Vedd észre a kék eget, napot, a csillagokat,
a zöld mezőket, a lombos fákat, virágokat!
Mindig mosolyogj és boldogságban élj!
Láss, ne csak nézz, hisz az élet nagy csoda,
a szép oldalát vedd észre, nézz végre oda!
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel.!
A szép jövőt álmodja minden férfi és nő,
s nem veszi észre, hogy közben telik az idő.
Szépnek álmodja és hiszi a valóságban,
de sokszor az álmok mind valótlanná válnak.
Álmodják, hogy minden rózsás és csodaszép,
de ébredéskor mind ez csak szappanbuborék.
De amíg él az ember..... mindig csak remél,
mert ez a vágy-,érzés, a szívébe örökké él.
Benne él a vágy, amely sokszor mint a vulkán
kitör, mindent elsöpör a forró tűz, az izzó láng,
de később ez már csak szunnyadó parázs.
A szeretetről...
Tudod arra gondoltam,
mennyire fontos az embernek
a visszajelzés.
Nem,
nem az elismerésre gondolok.
Az más.
A visszasimogatásra.
Arra, ha valaki meggyógyít
egy beteg madarat,
nem vár érte köszönömöt
se fizetséget,
de megsimogatja
a búcsúzkodó szeretetkör.
Aki szeret, azt szeretné adni,
amit maga is legtöbbre tart.
A madár a repülést.
Mit adhatna mást?
Aki szeret, azt, amit legszebbnek,
legjobbnak tart a világon.
Simogat, akit boldoggá tesz,
ha szeretetből megsimogatják.
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Hiszem, hogy valahol létezik egy hely,
Hol minden ember békére lel...
Tán nem ezen a földön...
De van neve:
- Mennyországnak emlegetik az emberek -
Hallottam róla szépet is, jót is...
Hallottam hihetetleneket is...
csodálkozva láttam,
amit idáig nem hittem
repülő "madár" volt...
de elrepült hirtelen...
Szárnya volt...
Gyönyörű hófehér
Másnap újra megjelent...
egyik szerettemtől hozott üzenetet...
Az állt benne: Örökre szeretlek
A "repülő madár" eltűnt...
De örökre a szívemben marad...
Mert olyat tett amit még senki soha-soha!!!
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel...
Figyelj! – ha egyszer meghalok,
Elfújok néhány csillagot
Mint tortán a gyertyát
Hát csak ne sirassatok
Figyelj! – ha egyszer meghalok
Némák legyetek, s szótlanok
Ha temettek, ne földeljetek
S szóval ne méltassatok
Figyelj! – ha egyszer meghalok
Könnyek nélkül búcsúzzatok
Ha ismertetek, megértitek
Ha nem, minek hazudjatok
Figyelj! – ha egyszer meghalok
Három edénybe rakjatok
Szétosztván az isteneim között:
Gyermekeimnek adjatok
Figyelj!
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Gyönyörű szép piros rózsavirág, tőled szebb ez a széles nagy világ! Itt a hóban fekszel, vajon ki dobott el? Fehér fátyol virág van most körülötted, hogy téged elhagytak, te ezt nem érdemelted meg!, A néma hűvös csend ölel át, az van feletted, téged lehet hogy már el is feledtek! Bársonyos puha virágsziromleveleid, oly káprázatosan szépek, te vagy a hóban fekvő szépsége a télnek!
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretet.
Az élet
Azt mondják az élet nehéz, még nem tudom.
Azt mondják igaz barát csak egy van, butaságnak tartom.
Mert mikor életed tengerén hajód elvész, s te csüggedten üldögélsz,
Barátaid jönnek feléd.
Rossz napból csinálnak jó napot,
Szívük csak te feléd ragyog.
Hajód felépítik újra, szépre
S segítenek tovább élned.
De jaj, hová mennek oly nagyon,
Míg neked éltek, segítettek,
Hajójuk sziklának ütközött
S most te mész feléjük, nyújtod a karod...
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Bné Tóth Irén: Életem
Gyönyörű az élet, bár néha nem értem,
vannak percei, mit nem kéne megélnem.
Én tehetek róla? Lehet, hogy igen,
de sok mindenről nem, ezt szívemből hiszem.
Enyémben volt minden szép és varázslatos,
pokoli gyötrelmes, s néha iszonyatos.
Kaptam benne vágyat, szeretetet, álmot,
néha elfeledném az összes valóságot.
Sokszor volt fájó, csúfos az életem,
de majd a rossz múlt ködébe vész el.
Most talán jó lesz már minden pillanat,
valóra válhat meseszép gondolat.
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
SZERETETTEL:
"El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni!
Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.
Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld a kalásztermő!
Friss vizet a csörgő patak
Tüzelőnek fát az erdő.
Szeretettel.
Tombol a vihar, tördeli a fákat
A szív is sajog, ha nyomja a bánat
Vihar után felragyog a napsugár,
A szív, ha bánatos, akkor is tovább fáj.
Mikor torkomat a sírás fojtogatja
Nehéz nevetni, vidámságot hazudni
Nehéz beborult égre csillagot képzelni
Nehéz társaságot fogadni, mulatni
Sokszor sírok egy magányos éjszakán
Ablakomon vigasztalva besüt a holdsugár
Halkan súgja, ne sírj, dobd el a bánatot
Reggel örömet add a fényes napsugár
Napsugár másnap reggel így biztat
Bánatod után már csak öröm jöhet.
Ez bizony így van.Olvassátok szeretettel.
Kun Magdolna: Csak anyám jönne vissza...
Csak anyám jönne, vissza mikor mélységekbe hullok,
és nem látom a szakadék felszín peremét.
Sem a kivezető utat, melyen meglelhetném végre
rongyfoszlásig kopott hitem erejét.
Csak anyám simítna még könnyes időráncot
fáradt arcom, fáradt szemem homály-szegletén.
S csak ő adna még egyszer reménykeltő vigaszt
mikor fájdalom-seb tátong szívem közepén.
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Téli estéken !!
Kun Magdolna: Téli estéken...
Téli estéken mikor szívembe tép, anyám, hiánya,
rágondolok a régi, meleget adó kályhára,
aminek lángjában lobogott az a szép mesevilág,
melynek parazsa volt a gyermeki varázs.
Ilyenkor alábbhagy a sírás, felszárad a könny,
mert minden régmúlt emlék szabad utat tör,
s én újra érezhetem, hogy anyám védő karja
biztonsággal ringat bele éji álmaimba.
Szeretettel...
Tordai Mihályné: Szeretni kell
Nincs a földön olyan ember,
kinek gondja, baja nincsen.
Van, ki bánatát szívébe zárja,
vár a boldogságra... de hiába.
Ne akarj élni szeretet nélkül,
könnyeid zápora feledésbe mélyül.
Tudom én, néha jó, ha sírsz,
kicsit megkönnyebbülsz.
Ne építs falakat magad köré,
ne zárd be szíved hideg burokba.
Engedd, hogy szeressenek...
nincs annál jobb dolog!
Mikor szíved az érzelmektől
egyre hevesebben dobog!
Szeretettel !
Alkonyati órák
Alkonyati órák, ti vagytok enyémek,
Mikor rózsafényben fölragyog a lélek
S múltak tavaszából egy dal erre téved.
Ti vagytok enyémek, alkonyati órák,
Mikor enyhe bánat bársonya hajol ránk
S pompázva kinyílnak a nagy álomrózsák.
Így szeretnék egyszer e tájról elmenni,
Színből, fényből oda, ahol szürkül a semmi,
Madárként az ágon, dallal elpihenni!
Ó, de addig várnak sötét őszi éjek,
Lehervasztott vágyak, lekaszált remények,
Míg örök borúval tart e kurta élet!
Szeretettel.
Nyiraty Gábor: Néha így, néha úgy
Egyszer vége lesz, tudjuk már az első percben,
mégis harcba szállunk, s küzdünk minden nap,
lágyan körbeöleli szívünk bársony lelke,
s ebben a zord világban életben tart.
A közöny pajzsát magunk elé tartjuk,
és a "legtöbb" könnyen lepereg róla,
de ha egy pillanatra fejünk lehajtjuk,
apró tüskéit az Élet vadul szórja.
Szeretünk, és kell, hogy szeressenek,
nem számít, hányszor csalódtunk már,
a vérző sebek is hegesednek,
egyre erősebbé tesznek,
s egy idő után már nem is fáj.
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel mindenkinek !
Vessző Ágnes: Menedék
Szeretnénk bajaink elől elbújni a jó oltalmába… valljuk be!
A szép rabul ejt, a boldogság örökre jó lenne.
Keressük a középutat, majd elkopik a lábunk,
Angyali szárnyak az álmunk.
Mi emberek oly sok mindenre vágyunk,
Sok idő eltelik vele, amíg tehetetlenül állunk,
Nehézségeink gyakran, mint a kövek nyomnak,
Menedékül különböző eszközök vannak:
A szerető társ, a természet csodái,
Egy kedves jó cselekedet,
Amit a másikért önzetlenül, mi magunk teszünk meg..
Bizony meggondolandó.
Tegnap még bosszút akartál vagy megváltást, azt akartad, hogy telefonáljon, vagy azt, hogy reád szoruljon, vagy hogy vigyék börtönbe és végezzék ki. Tudod, amíg ilyesmit érzel, a másik a messzeségben örül. Addig még hatalma van fölötted. Amíg bosszúért kiáltasz, a másik kezeit dörzsöli, mert a bosszú az vágy is, a bosszú megkötöttség. De eljön egy nap, mikor felébredsz, szemed dörzsölöd, ásítsz, s egyszerre észreveszed, hogy már nem akarsz semmit.
6 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
TÚRMEZEI ERZSÉBET: A HARMADIK
Valamit kérnek tőled.
Megtenni nem kötelesség.
Mást mond a jog,
mást súg az ész.
Valami mégis azt kívánja: Nézd,
tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.
Messzire mentél.
Fáradt vagy. Léptél százat.
Valakiért mégegyet kellene.
De tested, véred lázad.
Majd máskor! - nyugtat meg az ész.
És a jog józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu