Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Szeretni szeretve lenni klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Szeretni szeretve lenni klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Sok szeretettel !
Elbújt a fény a habfelhők mögé,
szürke az ég, nem láthatok fölé,
de elhiszem, hogy folyvást arra vár,
nyíljon már szét a felhőn a cipzár.
A szív is így, szerényen bujdokol,
vágyfelhő mögött altatót dalol,
de zsong, zsibong az élet ott, alul,
és nem bírja már szívünk szótlanul.
Hát dalolj, szív, ébreszd fel a reményt,
súgd fülébe a legszebb költeményt,
hitéért eseng felhői felett
a tiszta szívű, igaz szeretet.
Szeretettel!
Látod Gyermekem
Fejem fölött lassan ,már elszállnak az évek,
gesztenyeszínhajam is ,csupa-csupa dér lett.!
Szemem ragyogása ,már nem ugyanaz a régi,
csak a könnyem az, mely csillogóbbá teszi.!
Elfáradtam utamon, nehéz volt a terhem,
hisz minden égető fájdalmat lelkembe temettem.!
Szerettem volna,hogy vidáman, könnyedén élhess,
és ne legyen a te szemed is könnycseppektől fényes.!
Ezek után, már bárhogy akarom, nem titkolhatom,
hogy átrobogott tehervonatom az életutamon.!
|
|
|
Szeretettel !
A legszebb könnycsepp
Sok szép mesére emlékszem gyerekkoromból. Legszebbnek tűnik mégis az a mese, amelyet nagyanyámtól hallottam. Leírom, hogy ti is gyönyörködjetek benne:
Réges-régen történt: angyalt küldött a földre a Jó Isten, hogy vigye fel az égbe a legszebb könnycseppet. Az angyal bejárta az országot, világot. Végre rátalált egy özvegy édesanyára, aki egyetlen gyermekének koporsója felett hullatta könnyeit.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Ne várj..
Ne várj, ki tudja, hányszor lesz még holnap
S vajon meddig süthet arcodra a nap
Óvhatnak hűs árnyékukkal a lombos fák
S a balzsamos, lágy szél meddig simogat.
Nem tudhatod, a zsenge, harsogó fű
Meddig hajol meg szelíden lépteid alatt
S láthatod milyen lustán nyújtózik az ég
Mielőtt megvilágítja a hajnali pirkadat.
Ne várj, hisz ki tudja, hogy a sok virág
Meddig bontja illatozó szirmait neked
S aki szerelmet táplál irántad szívében
Vajon mennyi időt tölthet el még veled.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Fogadj el mindenkit! Úgy ahogy van...
A sérült, beteg embert is, mert ember ő is.
Nem egy másik bolygóról érkezett, hanem veled együtt
ő is erre a földre született.
Hidd el: a helyzetük nekik sem öröm, de ha szeretettel
viszonyulsz hozzájuk, az külön öröm.
Mindent tudnak, amit te. Ne gondold, hogy nem.
Esznek, isznak, olvasnak, írnak, tanulnak, sétálnak, kirándulnak, mosolyognak, barátokkal találkoznak, s mint oly sokan közülünk,
ők is néha a tükör előtt pózolnak.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Ne add fel az utad, akkor sem, ha rögös,
Mert a legszebb nyári nap is reggel sokszor ködös.
Te formáld a sorsod, ne pedig ő téged,
És úgy élj te a mában, hogy példa legyen léted.
Legyen benned erő, hogy elfogadd a múltad,
S hogy kihúzd a kést abból, kibe egykor beleszúrtad.
Hogy este, mikor végre lehunyod a szemed,
Érezd, hogy e földön neked is van helyed.
Hinned kell most abban, hogy mi számodra ma teher,
Holnap talán másról minden gondot lever.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
A gyűlölet soha nem old meg semmit
Olyan, mint a csendben, lassan ölő méreg
S ha ez az érzés egyszer elhatalmasodik
Akkor már csak vegetál, haldoklik a lélek.
Az irigység olyan vad indulatokat szül
Melytől a lejtőn megállni már nem lehet
S szép lassan tönkreteszik ezt a világot
A törtető, egymáson átgázoló emberek.
A féltékenység olyan erős birtoklási vágy
Mely a józan észt legyőzve dönt nyomorba
S azt, aki már nem képes uralkodni rajta
Pusztulásba, majd a saját vesztébe sodorja.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
H.Gábor Erzsébet
Hogyha majd eljössz Ha egyszer erre jársz, kopogj be bátran,
elszálltak éveim - oly sokat vártam,de remélem mégis, egyszer még eljössz -nincs meg már az a ház, tudod, ott szemközt!
Sok minden változott. Más lettem én is -rám lelhetsz újra még, azt hiszem mégis,mert néked az vagyok, mint aki voltam;az a kis szőke lány, törékeny, szótlan.Bár már az emlékem elsárgult fénykép,remélem, őrzöd még, remélem, él még,mert biz én őrizek minden szép percet,fiókom mélyén a szerelmes versed,
s szívembe zárva a gyönyörű tavaszt!
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szép !!
Virágos ág az asszony élete,
tavasszal könnyű szirmokkal tele,
s mikor lehullnak róla díszei,
virág helyett gyümölcse terheli.
Termés érik pirul gömbölyűl
pillék és méhek zsongják őt körül,
szellő simogatja eső öntözi
s nap tüzén csillognak könnyei.
Ha jön az ősz,gyümölcsét megszedik,
csupasz testét vad esők verdesik,
reszket amikor tépázza a szél,
de nedvei forrok akár a vér.
S mikor csillogó fátylat sző a hó,
s belepi őt a puha takaró,
már újra szép és arról álmodik,
hogy tavaszra tündérré változik.
Így szól az Isten:
Annyiszor akartam már beszélni veled,de nem hagytál időt nekem.Annyiszor akartam már mondani neked:"Itt vagyok számodra!"De Te féltél,Annyiszor akartam már mondani neked:"Ne félj, mert én veled vagyok!"De Te nem hittél nekem,
Hanem távolinak és halottnak gondoltál.Annyiszor akartam már beszélni veled,de nem hagytál szóhoz jutni,hiszen szabadságodban áll,hogy eldöntsd,meghallgatsz-e,vagy ha akarsz, kikapcsolsz.Ha kész vagy arra,hogy meghallgass, akkor azt szeretném mondani Neked:"Örök szeretettel szeretlek Téged."Akár elfordulsz tőlem, akár odafordulsz
hozzám:Szeretlek Téged!Szeretlek Téged, mert élsz.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
N !
Szécsi Margit: Március
Téli szellők, fújjatok csak,
játsszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengető
márciusi szép napom.
Fagyos folyó megáradjon,
vessen bimbót minden ág.
Szebb a somfa gyenge szirma
mint a szürke jégvirág.
Március van, március van.
Ember s állat érzi már,
dong a kaptár, szárnyat rezget
százezernyi kismadár.
Jó volna a nagykabátot,
félredobni s könnyeden
játszani és birkózni a
városvégi zöld gyepen.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
T !
MI AZ ÉLET?
Mi az élet, mondd, barátom, mondd,
Az élet öröm, bánat és gond.
Olykor nevetünk, aztán szomorkodunk,
S ha elszáll a felhő, már boldogok vagyunk.
Ha fáj a szívünk, s könnyeink hullanak,
Másokat nézünk, hogy milyen jó annak.
De fordul a kocka: mosoly az arcomon,
S talán a másikat kínozza fájdalom.
Örökké szaladunk, örökké futunk,
Sokszor elfelejtjük, hogy emberek vagyunk.
Hajszoljuk a kincset, keressük a szépet,
S közben elfelejtjük, hogy rövid az élet.
A CSILLAGÁSZATI TAVASZ KEZDETE
Várnai Zseni: Csodák csodája
Tavasszal mindig arra gondolok,hogy a fűszálak milyen boldogok:újjászületnek, és a bogarak,azok is mindig újra zsonganak a madárdal is mindig ugyanaz,újjáteremti őket a tavasz.A tél nekik csak álom, semmi más,minden tavasz csodás megújhodás,a fajta él, s örökre megmarad,a föld őrzi az életmagvakat,s a nap kikelti, minden újra él:fű, fa, virág, bogár és falevél.Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rám ragyog,a nap felé fordítanám arcomat,s feledném minden búmat, harcomat,élném időmet, amíg élhetem,hiszen csupán egy perc az életem.Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom?
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Válasz úton ,,
Merre megy az utam? Válaszúthoz értem.Lerogytam a földre, s teremtőmet kértem,segítsen dönteni, melyiket válasszam,
rosszat elkerülve, csak a szépet kapjam.S szólott az Úr hozzám: - Nincsen rossz döntésed,csak ha teendőid, büntetésnek érzed.Minden út feladat, amit el kell végezz!
Rajtad áll, hogy hogyan jutsz el a végéhez.Gyötrelmeken mész át, ameddig megéled,vagy új, nagy kalandok történnek meg véled?Minden benned dől el, válaszd, ami tetszik:
a keserű "megfagy " , a bátor "felmelegszik " !Az utad nagy kaland, élvezz minden percet!Szolgáld mindazokat, kik téged szeretnek.Szolgáld azokat is, akik másképp élnek,kik az árnyékuktól, s önmaguktól félnek.Járj be minden utat, s a végén meglátod,csodák szegélyezik az egész világod
Aranyosi Ervin:
Jöhetne már a meleg?
Várjuk ,mert Szent Péter gondoskodott rólunk,itt a története.
Hosszú volt a tél. Na Szent Péter is megunta a sok hideget, beletette egy zsákba a meleget, oszt elküldte Sándorral a fődre. Ment, mendegélt Sanyi, mán el is fáradt, mikor meglátott egy fáintos kocsmát az út szélin. Elég az hozzá, hogy bement, lerakta a zsákot a sarokba oszt kért egy üveg bort. Megfeledkezett róla, hogy minek is küldte őt az öreg Péter. Péter bácsi meg kezdte unni, hogy a földi emberek annyit imádkoznak egy kis melegé’.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
H.Gábor Erzsébet
Nagyapám
A kapuban állt, hosszan integetett,
előtte átkarolt, s azt súgta, nagyon szeret.
Nem szokta mondani, azért fájt annyira,
beszálltam gyorsan a kopottas taxiba -
el innen! - mondtam. - Bár maradtam volna még!
Majdnem hogy megfojtott a kétsoros, kék nyakék,
levegőt akartam, s valami nagy csodát,
börtön volt rajtam a fekete bőrkabát.
A taxis csak nézett, nem tudta mért sírok,
azt se, hogy szívemmel lassan már nem bírok;
feszített, jajongott, majdnem hogy megszakadt,
falába égett az utolsó pillanat.
IMA INDULT HAZÁNKÉRT.
Mennyei Atyánk, Mindenható Istenünk , színed elé járulunk,
Benned bízva és Hozzád könyörögve kicsiny Nemzetünkért.
Már nem szabadságharcot folytatunk, élet-halál
küzdelem a tét.Dávid és Góliát. Dávid szembe mert szállni Góliáttal és győzött , mert Te Urunk vele voltál.
Mi is ezzel a hittel álltunk és állunk a harcban, hisszük, hogy számíthatunk a Te segítségedre.Imádkozunk Vezetőinkért is, hogy Istenhez hűen vezessék országunkat , nemzetünket.
Mindenkinek !
Álmodj szépeket
Valahol, távol a való világon,
Messzi túl a képzelet-határon,
Van egy egészen picinyke ország.
A hely, ahol az álmokat írják.
Az éj képeit zsákokba varrják,
S aztán kis manók mind széjjelhordják.
Elviszik a világ minden részére,
S belehintik az éberek szemébe.
Egy álommanó lám hozzád is elért.
Leteszi zsákját, beledugja kezét
És belemarkol a tündérporba,
Hogy a csillámot szemedbe szórja.
Szép !
Isten teleszórta virággal a rétet,
csillaggal az eget, fénnyel a sötétet.
Csak azért csinálta, hogy kedvedben járjon,
számodra a világ élhetőbbé váljon!
Isten megteremtett vizet, folyót tengert,
s mindent a világon. Szolgálja az embert!
Csupán annyit vár el, éld meg a világod,
segíts teremteni álmot, boldogságot.
Azt már Ő sem érti, hogy mért fordult rosszra,
mért gondol az ember mindig a gonoszra.
Mért kívánja másét, mért nem a sajátját,
hiszen a jó Isten teljesíti vágyát.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel.
Levél Neked
Boldogságra vágyom, gyere, most el hozzám
Halld meg kiáltásom, kérlek vigyázz reám
Érezd fájó lelkem, Te miattad izzik
Hogy visszajössz majd hozzám, szívem ebbe bízik
Egy halvány fényű, csillag vagyok csak az égen
Benned megtalálom, minden szép reményem
Csillogó szemedet, soha nem felejtem
Hiányod fojtogat, könnycseppjeim ejtem…
Egy fáradt vándor vagyok, lakatlan szigeten
Nagyon vágyom Reád, hogy segíts a szívemen
Selymes, lágy hangoddal gyógyítsd, meg a lelkem
Érintésed forró, támaszd fel reményem.....
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Ma újra kisütött felettem a Nap,
Nem volt, csak egy röpke pillanat.
De engem simogatott, rám figyelt,
Felmelegítette, fagyos lelkemet.
Még nem ismerlek, valami mégis hozzád vonz,
S megdobban a szívem, mikor hozzám szólsz.
Ha kérnéd, lehetnék az álmod,
Elűzném szívedből, minden bánatod.
Hisz egyre vágyunk, mind a ketten:
Boldogan élni, egy őszinte szerelemben.
S én nem értem, ha egy ösvényt taposunk,
Miért ne lehetne közös a holnapunk?
További szép napot mindenkinek !
Borulj virágba
Borulj virágba szép Magyarország Áldjon meg az Isten drága jó hazám
Magyar földön ott születtem én Idegen földön a lelkem, csak rólad zenél
Borulj virágba te jó magyar föld Hajdan te voltál a bölcsőm Ma már csak egy érzés ölel át Ha rád gondolok drága szép hazám
Virágozzék minden, ami piros, fehér, zöld Kerüljön el téged a fekete felhő Ültesd el a szabadság fáját Ne hagyd lehullni, virágzó virágját
Boruljon virágba a testvéri szeretet Szeressük egymást amíg lehet
Hisz a lelkünk egyet akar Boruljon virágba minden, ami magyar
Boruljon virágba a lélek Érezzük ízét, a magyar kenyérnek Magyar földön, magyar nóta szóljon Minden magyarra áldásom szálljon
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Nagyon szép
Magányosan sodródsz, az életed tengerén
Egy szomorú pillantás, sok titkot elmesél
Látszik az arcodon, hogy szíved megvan törve
S szemeidből hullik, lelked legszebb könnye
Fáj most a létezés, megöl minden perce
Kínzón gyötri lelked, gondjaidnak terhe
Nem találod helyed, e kegyetlen világba
Elszántabban harcolsz, de mindvégig hiába
Légy most erős kérlek, nem harcolsz hiába
Találd meg a hited, egyetlen imába
Tudd, hogy megtalálod, értelmét e létnek
Őrző angyalaid, oda fentről néznek...
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Nagyon tanulságos !
A bőrönd
Egy férfi autóbalesetben vesztette életét. Amikor “felfogta”, hogy halott, hirtelen megpillantotta Istent egy bőrönddel a kezében.
– Fiam, elérkezett az időd…indulnod kell – szólt az Úr.
– Most? Már? De annyi tervem volt még – mondta a férfi.
– Sajnálom, de indulnod kell! – válaszolta Isten.
– Mi van abban a bőröndben? – kérdezte a férfi.
– A te javaid – felelte Isten.
– Az én javaim?
Szeretettel,,
Az ábrándok, mik itt élnek szívemben,
Immáron tudom, hogy nem maradhatnak itt.
Minden, ami szép, gyorsan tovalebben,-
Az élet erre lassan megtanít.
Mert mi az élet? Percek rohanása;
fagyos viharként száguld mindenik,
Mögöttük sír a kertek pusztulása,
S a rózsabokrot földig letörik.
Illatos szirmok, zöldellő levélkék!
A vihar szárnyán mindez elrepül,
Aztán ragyoghat, nevethet a kék ég.
Ott áll a kert siváran, egyedül.
Szeretettel Szép gondolatok..
Sok szép gondolat átsuhan agyamon,
papírra vetem, ezt veszni nem hagyom.
Megjelent pár soron átfutok még egyszer,
szívembe bevésem nagyszerű érzésem:
A sorsomat nem a vállamon hordom,
hát ezért mondom, hogy nem lesz több gondom.
Az emberi gépezet fő része az ész,
így nagyban tőle függ mindaz, amit megélsz.
Tapasztalatom továbbadom Neked,
hogy ne törd sokáig Te se a fejed,
ez a hatalom az AKAROM, amivel
elérheted az elképzelt szép életet.
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel.
Kereslek
Régóta kereslek, féltett boldogságom
Hogy rád találjak egyszer, én csak erre vágyom
Homályba vész lelkem, az élet rögös útján
Annyi csorba esett, bús életem múltján.....
Vártam már ezerszer, s mindvégig csak várok
Reménykedve abban, hogy újra rád találok
Mert mikor velem vagy, az egy csodás álom
Szüntelen kereslek, drága boldogságom
Van amikor feltűnsz, bennem reményt keltve
Boldogságot hozol, szegény életembe
Van, amikor eltűnsz, köddé válsz hírtelen
Mély sebet szakítva, tépázott szívemen
Mindig mikor itt vagy, áldok minden percet
Leveszel szívemről, minden kínzó terhet
Könnyebben viselem, mit reám rótt az élet
Átélhetek veled, minden földi szépet....
Ezen ellehet gondolkodni mindenkinek,hogy mit jelent a szeretet???
Sz !!
Tordai Mihályné: Szeretni kell
Nincs a földön olyan ember,
kinek gondja, baja nincsen.
Van, ki bánatát szívébe zárja,
vár a boldogságra... de hiába.
Ne akarj élni szeretet nélkül,
könnyeid zápora feledésbe mélyül.
Tudom én, néha jó, ha sírsz,
kicsit megkönnyebbülsz.
Ne építs falakat magad köré,
ne zárd be szíved hideg burokba.
Engedd, hogy szeressenek...
nincs annál jobb dolog!
Mikor szíved az érzelmektől
egyre hevesebben dobog!
Szeretettel.
Hiszem, hogy valahol létezik egy hely,
Hol minden ember békére lel...
Tán nem ezen a földön...
De van neve:
- Mennyországnak emlegetik az emberek -
Hallottam róla szépet is, jót is...
Hallottam hihetetleneket is...
csodálkozva láttam,
amit idáig nem hittem
repülő "madár" volt...
de elrepült hirtelen...
Szárnya volt...
Gyönyörű hófehér
Másnap újra megjelent...
egyik szerettemtől hozott üzenetet...
Az állt benne: Örökre szeretlek
A "repülő madár" eltűnt...
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Lehet-e még?
Lehet-e a mában tiszta szívvel élni?Mindent kimondani, őszintén beszélni?Lehet-e igaza a bennünk élő jónak,
és van-e hatása a kimondott szónak?Eljut-e azokhoz, akinek én szánom,elmúlik-e végre a csipkerózsa-álom?Érdek nélkül szólni, tenni, vajon lehet?Célba jut-e végül a fontos üzenet?
Ha kinyitod szádat, betörik a fejed!”Talán ezt a mondást te is jól ismered.Ám, ha csendben vagyunk, s nézzük a világot,
elfogadjuk a sok ránk mért hazugságot.Akinek elmondom, pont akiért teszem,az fog szembeszállni legelőször velem,
mert már régen hiszi, mit neki hazudtak,s régen elfeledte, mit ősei tudtak.Józan paraszti ész – csak használni kéne!Tán az ember tovább, s boldogabban élne!Nem kell el fogadni a sok hazugságot,szebbé kéne tenni újra a világot!Mikor a sötétben semmi sem világit,elveszted az irányt, pont az e-világit.
Szeretettel...
Figyelj! – ha egyszer meghalok,
Elfújok néhány csillagot
Mint tortán a gyertyát
Hát csak ne sirassatok
Figyelj! – ha egyszer meghalok
Némák legyetek, s szótlanok
Ha temettek, ne földeljetek
S szóval ne méltassatok
Figyelj! – ha egyszer meghalok
Könnyek nélkül búcsúzzatok
Ha ismertetek, megértitek
Ha nem, minek hazudjatok
Figyelj! – ha egyszer meghalok
Három edénybe rakjatok
Szétosztván az isteneim között:
Gyermekeimnek adjatok
Figyelj!
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
TÚRMEZEI ERZSÉBET: A HARMADIK
Valamit kérnek tőled.
Megtenni nem kötelesség.
Mást mond a jog,
mást súg az ész.
Valami mégis azt kívánja: Nézd,
tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.
Messzire mentél.
Fáradt vagy. Léptél százat.
Valakiért mégegyet kellene.
De tested, véred lázad.
Majd máskor! - nyugtat meg az ész.
És a jog józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
.Szeretettel.
MONDD GONDOLSZ E RÁM....
Mikor egy Este,
otthon egyedül talál,
az ablakon kinézel, de semmit se látsz
mondd gondolsz-e rám?
Mikor a napok léggömbjéből
az idő elszivárog
és elfelejtett szavak után
nem fordulsz már vissza
mondd gondolsz-e rám?
Megteszel mindent úgy csinálsz, mintha élnél,
órádra nem nézel, elrohansz mielőtt sírásra
görbülne szád mondd gondolsz-e rám?
Mit elvettél magadtól nem kapod ajándékba vissza
imád az égbe, hallgatásod földre száll
mondd gondolsz-e rám?
4 éve | Varga Zoltánné Marika | 0 hozzászólás
Szeretettel !
Tegnap még bosszút akartál vagy megváltást, azt akartad, hogy telefonáljon, vagy azt, hogy reád szoruljon, vagy hogy vigyék börtönbe és végezzék ki. Tudod, amíg ilyesmit érzel, a másik a messzeségben örül. Addig még hatalma van fölötted. Amíg bosszúért kiáltasz, a másik kezeit dörzsöli, mert a bosszú az vágy is, a bosszú megkötöttség. De eljön egy nap, mikor felébredsz, szemed dörzsölöd, ásítsz, s egyszerre észreveszed, hogy már nem akarsz semmit.
Szeretettel !
Alkonyati órák
Alkonyati órák, ti vagytok enyémek,
Mikor rózsafényben fölragyog a lélek
S múltak tavaszából egy dal erre téved.
Ti vagytok enyémek, alkonyati órák,
Mikor enyhe bánat bársonya hajol ránk
S pompázva kinyílnak a nagy álomrózsák.
Így szeretnék egyszer e tájról elmenni,
Színből, fényből oda, ahol szürkül a semmi,
Madárként az ágon, dallal elpihenni!
Ó, de addig várnak sötét őszi éjek,
Lehervasztott vágyak, lekaszált remények,
Míg örök borúval tart e kurta élet!
A kisgyermek szív még tiszta érzékeny..De vannak szomorú évek.
Egyszer volt egy jómódú család, ahol anya, apa, nagypapa, és 1 gyerek élt együtt egy fedél alatt. A családi étkezések mindig közösen, az asztalnál zajlottak. Karácsonykor mindig szép terítő, friss virág, és drága étkészlet került az asztalra, úgy, ahogy illik.A nagypapa már öreg volt, reszketett a keze, sokat betegeskedett. Ezért kilötyögtette az ételt a drága asztalterítőre. Rossz szemmel nézte ezt a menye, és ezért korholta az idős embert.
To
Télből a tavaszba
Búcsút mondunk most a télnek,
hideg napok véget érnek.
A föld fagya lassan enged,
nem áll ellen a melegnek.
Itt-ott apró színeket látsz,
előbújik sok szép virág.
Szinte, mint egy varázsszóra,
hazajött az első gólya.
A Nap egyre több fényt küld már,
verőfényes nap, mi ránk vár.
Felettünk a magas égen
bárányfelhők úsznak éppen.
Csillagfényes tavaszi éj
már az új életről mesél.
Mire a sok fa kizöldül,
minden fióka kirepül.
Szép álmokat mindenkinek !
Leszállt az éj. Hold ringatózik csillagfényű éjszakában.
Lepedőjét finoman borítja földi álmok árnyékára.
Mintha takarná az elszabadult vágyak rezdüléseit,
És nem látná színes képeit és nem hallaná lépéseit.
Sűrű a csend. Lebbenő álmok bársonyán át hinti porát.
Tündérlány csengő hangján dúdol egy szívet melengető csodát.
Táncát vidám színekben járja, felkér egy "Jó éjszakát!" táncra
Te hagyod, hogy vigyen, repítsen és szárnyán lebbentsen tovább.
El lehet rajta gondolkodni,mindenkinek ,mert bizony így igaz,,
Aranyosi Ervin: Amikor megöregednek…
Amikor még kicsi voltál,Ők voltak már a nagyok. Tanítgattak, így teltek el egymás után hónapok.Megmutatták, – mit, hogyan kell,– felöltözni, rendesen.Cipőt fűzni, begombolni,
nevelgettek kedvesen.Megmosdattak, rendbe tettek,mutatták, hogyan csináld.Jó példából megláthattad,hogy működik egy család.Foglalkoztak lelkeddel is,irányítva hitedet,minden jóra tanítottak,amire csak lehetett.Erkölcsre és etikettre, emberségre, ahogy kell,hogy a zajos nagy világban,egyedül se tévedj el.Lassan te is nagyra nőttél,világképed összeállt,
saját lábra tudtál állni,ma már tudod, hogy csináld!Mára Ők megöregedtek,s felejtenek dolgokat.Emlékezz majd: foglalkoztak,egykor veled oly sokat.Nem mozog már úgy a testük,fájhat minden mozdulat.Elromlik a memória,ami mindent megmutat:El-eltűnik egy-egy zokni,cipőt kötni is nehéz,begombolni a gombokat,reszketve nem bír a kéz.
Szép!
Csendes az éj, az égen ezer csillag.
A Hold égi útján felfelé ballag.
Telt arca fentről a Földre mosolyog,
Benéz az ablakon, szeme ránk ragyog.
Hűvös az éj, gyere, bújj ide mellém!
Én vigyázom álmod ezen az estén.
Csendes már minden, a nappal véget ért,
Helyét az estnek adta, aludni tért.
Bújj ide hozzám, és hunyd le a szemed.
Felejts el mindent, én fogom a kezed!
S ha hallod majd a csengettyűk dallamát,
Feltárom előtted lelkem kapuját.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
