Ha imádkozol, magadban beszélsz,saját lelkedben Istenedhez érsz.Hidd el, a válasz majd Tőle érkezik,- e kapcsolat örökké létezik.Ha jó szíved másoknak adni kész,szeretettel sok szép érzést cserélsz,nem idegennek, saját magadnak adsz,Isten szép útján a fény felé haladsz.Mindaz, mit adsz, hálává alakul,áldásként egyszer fejedre visszahull.Mind, amit elvetsz, egyszer learatod,elkerül tőled, de sosem marad ott.Ha jót teszel, fejedre visszaszáll,ám ugyanúgy a rossz is megtalál,s te döntöd el, hogy jövőd hogy legyen,boldoggá válsz, vagy ülsz a gondhegyen?Tárd ki szíved, szeretve jobb neked,jobb, ha éled, és sorsod élvezed.Bárkinek adsz, azt magadnak adod,mert egy napon mindezt visszakapod.Ha bajban vagy, mormolj el egy imát!Segít majd rajtad - hidd el - aki lát!Ki átkísér az egész életen,s ha veled van, oszlik a félelem.De ott van veled mindig, benned él,s ha nem figyelsz rá, akkor is kísér.És mindenkiben ott él legbelül,hát nem maradhatsz sosem egyedül.Mert mindannyian testvérek vagyunk,egymás lelkében nyomokat hagyunk.Keresett utunk az élő szeretet,mely a világban a fény felé vezet.Hát imádkozz és magadban beszélj,a lelkedben a teremtődhöz érj,s mindegy, hogy kérsz vagy hálát mondsz neki,mert benned él, s a lelked ismeri.Ha lélekben is eggyé válsz Vele,a napjaid jóval rakod tele.A saját fényed szórod szerteszét,és meghallod a szeretet neszét.Elszáll a szó, és vissza is talál,nincsen gonosz, nincsen bűn, nincs halál!Mi létezünk, s bennünk az Istenünk,s ha szeretünk, hát boldogok leszünkAranyosi Ervin:

Taníts meg Uram boldognak lenni,Tiszta szívemből, könnyen szeretni.Szállván virágra, miként a lepkék,Könnyen cikázva, ahogy a fecskék.Taníts meg engem, tisztának lenni,Vissza nem nézni, előre menni!Letenni minden terhet és gondot,Látni magamban a középpontot...Taníts még nekem egyszerűséget,Hogy megláthassam mindig a szépet.Igazgyöngy legyen szellemi lényemA hamis ékszert még meg sem nézzem!Taníts meg engem nyugodtnak lenni,Útra kelőktől, szép búcsút venni.Túltenni magam, azon mi nem megy,Erősebb szenved, okosabb enged...Taníts meg engem szerelmet adni,Nem szalmalángként, parázs maradni.Embernek lenni, minden esetben,Segítő erő legyen kezemben!Hogyan tehessem?

.Mennyire megváltozott minden.....Kifordult sarkából a világ!A régi öregek, ha látnák mivé lett,az egykori nyugalom, összetartás.Az emberek egyre törtetőbbé válnak.A gyűlölet, az önzés lesz az úr....Amíg a másikat a földig tiporja,küzd felfelé gátlástalanul.Nem törődik mással, csak magával.Csak egyedül neki teremjen babér!Nagyon sok ember lett így gazdag, de még több, sokkal több, a szegény.Kihal a kedvesség, a jóság, az egymás iránti tisztelet.Lassan a gyermekek a könyvből tanulják,hogy egykor-régen, átadták az ülőhelyet.Eltűnik, meghal a barátság és fakulni látszik a szeretet.Tudj újra emberként élni!Mutasd meg bátran, a te szíved nem üres!Lehet sok aranyad, gyémántod,vagy akár márványpalotád.....Csak egy igazság létezik a Földön és ott te is olyan vagy, mint bárki más!Hát legyél ember, ha ember tudsz lenni!Tudj mindig emberként élni!S ha kell, majd egykor emberként halni,- hogy örökké éljen a szeretet./ Hábele Mihályné /

Számtalan idős, magányos ember él, akik tisztességgel felneveltek egy vagy két gyermeket, amíg tudtak vigyáztak az unokákra, de mikor már ehhez túlságosan idősek lettek betegeskedtek a család szinte elfelejti őket.Néha meglátogatják az idős szülőt, de a legtöbbször azt nem kérdezik meg, hogy van-e aki lemenjen egy kiló kenyérért a boltba?Mi van a mai világgal? Miért nem fontosak már az idősek? Ezek az emberek felneveltek, vigyáztak ránk, mellettünk voltak minden pillanatban.

Édesanyád sose bántsd Karjaiddal öleld át, Puszit adj az arcára Simogatást a hajára. Addig örülj amíg élAmíg ő él boldog légy,Mert ha nem lesz bánhatod Nem lesz neked támaszod. Ő adott neked életet Boldogságot, szeretetetSzíve alatt hordozott,Nagy fájdalommal a világra hozott.De ő lett a legboldogabb,Hogy te a gyermeke vagy Minden kincse, szeme fénye Úgy vigyáz ő a gyermekére Ha szomorú vigasztald,Ha öreg lesz óvd meg majd,Ha beteg lesz ápold,Mert senki más, csak ő a támaszod.Még öregen is megóv ő Úgy vigyázz rád,Hogy semmi baj ne érjen Mert ő a te édesanyád.