Kívánok mindenkinek az asztalra kenyeret,az otthonnak melegét, békét, szeretetet,kívánom, hogy édesanya után egy gyermek se sírjon,kívánom, hogy a csüggedő támaszra találjon.Adjon az Isten megértést, türelmet,adjon a könyörgőnekáldást és kegyelmet,Minden haragosnak megbocsátó lelket,a reményvesztett szívnek égi reménységet.Igaz hű barátotminden magányosnak,megnyugvást és békéte rohanó világnak,Kérem, hogy az ember EMBER tudjon lenni,tudjon tiszta szívvel,őszintén szeretni.Ne csak meghalljuk,értsük is a szót,hajoljunk le, s emeljünk fel minden rászorulót,Örüljünk igaz szívvel mások örömének,szeressük egymást,hisz oly rövid az élet.Ne csak fogadkozzunk szavunk tetté váljon,javítsunk mi is e gyötrődő világon.Kívánok mindenkinek megértést, békét,a szívek legmélyérehitnek melegségét,kívánok örömkönnyet,áldást, boldogságot,egy reménységgel teliélhetőbb világot.

 Szavak nélkül.

..Szavak nélkül, csendben, többet mond egy érzés,Mint szánalomból feltett ezer üres kérdés,Mert szavainkkal sokszor ígérünk és bántunk,S más embernek ezzel olyan sokszor ártunk.Milyen jó is volna, ha értenénk a csendet,S ha életünkben végre magunk raknánk rendet.Ha elvonulnánk néha más embertől távol,Oda, ahol senki nem ítél, s nem vádol.Szavak helyett inkább becsüld meg a percet,S adj új esélyt arra, hogy eloszlassa terhed.Mert az a csoda, melyet olyan régen kértél,Melletted volt mindig, bármerre is léptél.Kérlek, mások helyett te döntsd el az utad,Még akkor is, ha néha rossz irányba mutat.Mert bármerre is jársz majd, érhetnek csapások,De mindig tudd, hogy ezért senkik sem hibások.Ha szívvel járod utad, eljön majd a vége,S megterem majd benned a szeretet s a béke Eloszlik a kétely, rosszindulat, harag,S arra, mit majd érzel, nem léteznek szavak.

Uram nézz reám, karom nyújtom feléd.Ott keress, hol nem ér semmi fény.Mindig vigyáztad léptemet, óvtad létemet.Bocsásd meg bűneimet, mosd tisztára lelkemet.Uram taníts meg újra hinni, bízni.Utam csak így tudom tovább vinni.Szeretnék angyal lenni,szeretet szárnyán messze repülni.Uram töröld le könnyemet,erősítsd meg hitemet, hogy jók az emberek.Nyisd fel szemem, hogy lássalak.Feléd száll most a gondolat. Lelkemet töltsd fel fénnyel, hittel, reménnyel.Égett a tűz bennem, mégis száműzött lettem.Ne szólj, csak fogd meg kezem.Ne hagyd, hogy ezer darabra hulljon szívem.Uram irgalmad oly nagy, hát el ne hagyj.E földön nem vagyok más, csak áldozat.Teremts egy új világot nekem,hol boldogságban élhetem életem.Lelkem mostantól a templomod.Kegyeidért minden éjjel imádkozom.Ölelő karodban áldásod rám találjon.Uram, halld meg néma kiáltásom

Ameddig csak élek, minden nap remélek,Minden percet, órát, egy álomként megélek.Örülök a szépnek, örülök a jónak,Örülök egy igaz, szívből jövő szónak.Örülök a fénynek, ahogy arcomra süt reggel,S örülök a napnak, ahogy a hegyek mögül felkel.Csodálom a hajnal minden egyes percét,Mert mindig eloszlatja szívemnek a terhét.Ameddig csak élek hálás fogok lenni,Ameddig csak élek, bízni fogok másban,Még akkor is, ha sokszor ott hagytak a pácban,Nem félek én attól, hogy ledobnak a mélybe,Mert tudom, hogy ott látnak mindent fent az égbe.

Betyár világ közeleg

Elveszett az emberség, elveszett a becsület,így mind ezután úgy érzem, betyár világ közeleg,betyár világ mi nem hoz ránk csak kínt és szenvedést,mely erősíti szívünkben a félelemérzést.Nem magam sajnálom, és nem is magam féltem,mert e világban én már sok évet megéltem,és hát nem is az én életem, és sorsom most a tét,ha nem a felnövekvő csöppségek, a jövő nemzedék.Mi lesz, velük kérdezem, ha ilyen betyár világ jön,melyben túllépi a jóérzést az emberi közöny,ami kiöl minden emberséget, és kiöl minden szépet,mely helyes útra terelné ezt az eltévelygett népet.Tennünk kéne valamit, hogy ne pusztuljon ela múltban hagyott érték, mely egy szép jövőhöz kell,hiszen a múlt volt miben megtanultuk, becsülni egymást,mert tudtuk, csak így élhető ez a kegyetlen világ.Ha nem cselekszünk helyesen minden veszve lesz,s az a megálmodott régi élet már csak képzelet lehet,képzelet mely bánatot és könnyeket terem,mert hagytuk, hogy e betyár világ a régin túl tegyen.

Köszönet mindenért

Mindenért, mit kaptál, szívedből mondj hálát,s ne akard te soha más embernek kárát.Minden egyes napod köszönd meg az Úrnak,még akkor is, ha néha hűvös szelek fújnak.Köszönd meg a házad, s hogy van ahová menned,s hogy nem kell e világon földönfutó lenned.Köszönd meg az ételedet, s mindennapi kenyered,S hogy nem kellett még utcaszélen kéregessen tenyered.Köszönd meg az örömödet, s köszönd meg a bánatod,S hogy minden egyes nehézségben van egy igaz támaszod.Köszönd meg a családodat, s minden egyes szeretted,Hisz ők azok, kik jóban-rosszban kiállnak majd melletted.Köszönd meg az egészséged, s hogy elkerül a fájdalom,S hogy nem ül oly sok gond és teher nap mint nap a válladon.Köszönd meg, hogy betegeknek kötözheted sebeit,s hogy minden eges szenvedőnek megfoghatod kezeit.Köszönd meg a Jóistennek minden egyes percedet,S hogy Vele együtt elhordozod mindennapi terhedet.Köszönd meg, hogy megtanított jón és rosszon nevetni,S minden embert önzetlenül s tiszta szívből szeretni

./Máté Rózsika/

A hegedű hangja

Ma belegyűröm lelkem egy szívtépő dallamba, s egy felsíró hangú hegedű leszek, melynek vonójára tapad a világ fájdalma, és húrjain könnyeznek szót az emberek. Ma én zokogom el a folytonos szenvedést, a ráncokba szakadt imaszavakat, azokat a háton hordott korbácsnyomokat, melyekre vércseppet hullat a kín s az indulat. Ma én kérem Istent, adjon lelket azoknak, kikből minden jóindulat végleg elveszett, s kiknek nem számít testvér, sem anya, sem barát, mert száműzték maguk mellől a szeretetüket.

Van ott fenn egy ország,ahol a szeretetet nagybetűvel írják,
ahol a fény minden emberszemben ott ragyog,ahol nincsenek úri dámák s gazdagok.Van ott fenn egy ország,ahol a koldust királlyá avatják,
hogy feledtessék vele,milyen embertelen halála volt,mikor belefagyott lelke, dermedt könnyeibe.Van ott fenn egy ország, ahol nem ismert a rabság,ahol nincsenek kopott kendős asszonyok,kiknek ezer ráncán hagy nyomot a gyomrot maró éhség,mely álmaiba rejtette el azokat az éveket,
mikor a fájdalom, csak képzeletben létezett.

Ne csüggedj ha sokszor fáj a szív,

Mindig jön valami amiből erőt merít,Ne csüggedj,örülj a mának,vannak barátok akik reád várnak,kiknek jó, ha mosolyogni látnak!Miért van, az hogy közel érzel valakit magadhoz és mégiseltávolítod. Miért van az hogy nem kell ha van, de rossznélküle és ott él benned mindig a vágy nagyon mélyenérte,de tudod hogy nem helyes és más a fontos másra kellkoncentrálnod és ez az érzés ritkán tör elő,de akkor feltépi a sebeket,és nem tudod miért van ilyen hatással rádvagy hogy milyen következménye lesz, nem akarsz engedni devannak gyenge pillanatok amikor bizony a szíved megszakad".