Amikor egy sötét felhő eltakarja a Napot,úgy érzed, hogy nem lesz többé vidám, kedves hajnalod.reményt suttog zord időbenlelked olyan meggyötört.állj talpra és szóljon dalod,szemedbe most könny szökött?Vigasztaljon az a tudat mindenki a dolgát teszi,fájó szívvel kételkedve csak a szépet keresi!Szép az élet, Te ezt tudod,csak most kissé keserű hiába az ima, fohásznincs most éltető nedű?Napsugár ha előbukkan nézz gyorsan a fény felé lelked apró darabkáit simogatja, s kérlelé.ne add fel még ilyen könnye szép lesz még az életed sziporkázva írod újraszép szerelmes leveled.Leírod, hogy milyen volt az szerettél és szerette töröld le az összes könnyed bánatod majd megveted.megveted, mert nem szereted ha lelked sír, szomorú nem az a te édes éned nem fakó és nyomorult Csak most már sokkal könnyebb írd ki a sok bánatot elhibázott életedben a rosszat csak szánhatod Tekints fel a csillagokra figyelj, üzennek Neked,boldogságod ha akarod hidd el, újra megleled.

 

Nem verseny az élet!

 

Az élet nem verseny, nem is kell hát nyernünk,nem kell megharcolnunk, nem kell megfelelnünk!Nem kell az élettel folyton szembeszállnunk,nem kell ellenkeznünk, mindig ellenállnunk!Nem kell félned attól, hogy valaha veszíthetsz,jobb, ha az utadra rózsaszirmot hintesz!A rettegés helyett, élvezz minden percet!Játszd az életedet, legyél boldog gyermek!Nincsen ellenfeled, mindenki egy véled,ha ezt elfogadod, s világod így éled,ha képessé válsz a világod csodálni,akkor leszel képes jó emberré válni!Ne harcolj hát többé, hadd legyen már béke!Ébredj rossz álmodból, legyen végre vége!Álmodj meg helyette élhetőbb világot,amely teremtődnek fényétől megáldott!Bocsásd meg a fájót, engedd el a rosszat,vedd el figyelmedet arról, ami bosszant!Irányítsd a szépre, a teremtő jóra,válts egy szebb világot, szebb álmot valóra!A figyelem rezgés, erősít, támogat,mire irányítod, az teremt álmokat.Félelem, düh, harag élteti a rosszat,az energiád hát a jó felé osszad!Ne harcolj, ne győzz le, inkább segíts máson,sose járjon eszed a háborúzáson!Emelj fel másokat, adj reményt és hitet,mert ezt a világot a szeretet menti meg!Gondolatod mindig fókuszáld a jóra,legyen gondod másra, igaz, tiszta szóra!Merülj el békédben, ott, a lelked mélyén,tanulj és változtass önmagad személyén!Válj igazzá, jóvá, alkoss új világot,amire a lelked kisgyermekként vágyott!Nem szenvedni, félni születtél a Földre,állítsd a boldogság lámpáját ma zöldre!Tudd, hogy rajtad múlik, sosem múlhat máson,ezért ne gondolkozz szörnyű elmúláson!Halál nem létezik, nincs hát mitől félned,csak tanulószoba neked ez az élet.Ha időd itt lejár, elmész honnan jöttél,mert leszületéskor, szerződést kötöttél.Tanulás a célja egész életednek,és nem tud figyelni, aki végig retteg!Élvezd ki a létet, változtasd meg sorsod,a teremtés kulcsát a szívedben hordod!Válassz egy szebb utat, élvezd szeretettel,legyél önmagadért, jót teremtő ember!

Kedves testvérem! Érezted úgy valaha, mintha imádságaid süket fülekre találnának? Ha igen, akkor van valami hasonlóság közted és Jób között, aki azt mondta : "Kiáltok hozzád, de nem felelsz" (Jób30:20). Néha úgy tűnik, mintha Isten elköltözött volna, és nem hagyta volna meg nekünk az elérhetőségét sem! Isten ilyenkor csendben van, a csönd nem távollét. Nagyon jól megalapozott kapcsolatban kell lenned valakivel, hogy csak úgy csendben együtt tudj vele üldögélni.

Éld a mát, készíts szilárd alapot,bízz, hogy lesz csodásan szép holnapod.Bölcsen építsd a jövőd,kamatozik az erőd.Építőkockáid mind gyertyákat gyújtsanak,szeretetet szívekbe szívedből ontsanak,kezeknek melegét az arcodon érezd,dolgaidat hittel, s alázattal végezd.Fényes eső simítson homlokodon barázdát,könny ne szántsa arcod már simuló vonalát,glória szálljon koronaként fejedre,fanfár hangja repítsen fénylőn kéklő egedre.Menny kapuja nyíljon szélesre előtted,lépd át küszöbét, más nem lép be helyetted,állj oda, hol a Fényt szemed már nem bírja,hol könnyet szemedből az öröm kisírja.Békédet megleled, mert ott árnyék nincsen,ahol nem osztozik ember földi kincsen,ott nyugalom szállja meg Fényt sugárzó lényed,és Teremtőd ölében megnyugszik a lelked.Schmidt Károly Imre.

Csak egymáshoz

,,Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a szívem:Valaki jönne és karon fogna szépen, szelíden -Nem is karon, csak kézen fogna, mint árva gyermeket a másikÉs sétálnánk napnyugtától a legelső csillagsugárig!Valaki, akinek most nem volna gondja semmi másra,Csak arra, hogy én szomjazom csendes-szavú vigasztalásra -Aki jönne mellettem főle hajtva egy órácskát hallgatagonS a hallgatása azt mondaná: panaszkodjék, én hallgatom.Újat nem mondanék, tán inkább ezerszer elmondottakat,De új volna így, ily zavartalan-ketten az esti ég alatt -Egy óráig, amíg a csillag felragyog és reánk sugároz:Nem volna köze semmi máshoz, nem volna közöm semmi máshoz..

EGY MAGÁNYOS ANYA SZAVAI.

....MEG SZÜLTELEK ÉS NEVELTELEK,DE MÉGSEM ÉRDEKELLEK MÁR TÉGEDET,ANYAI SZIVEM ANNYIRA FÁJ,ÉS UGY GYÖTÖR ENGEM A MAGÁNY,KÖNNYES SZEMMEL AZ AJTOT NÉZEM,HÁTHA BE TOPPANSZ RAJTA VÉGRE,HOGY MEG HALLOM VÉGRE HANGODANYA NÉZD ITT VAGYOK,MEG SZŰLTELEK ÉS NEVELTELEKDE MÉG IS KÖNNYES AZ ÉN SZEMEM,MERT MAGÁNYOSAN ÉLEM ÖREG NAPJAIM,ÉS NEM HALLOK MÁST CSAK A CSEND HANGJAITDE HA MAJD EGYSZER NEM LESZEK DRÁGA GYERMEKEMAKKOR FOGSZ MAJD HIÁNYOLNI ENGEMET,DE ADDIG MIG ÉN ITT VAGYOK,VÁROM HOGY AZ AJTON BE KOPOGJ.....Karai Gábor..ANYA NE SIRJ HA VALAMI FÁJ,NE GYÖTÖRJÖN TÉGED A MAGÁNYITT VAGYOK ÉS FOGOM KEZED,MELYET SOHA ELNEM ENGEDEKANYA NE SIRJ NE HULLJON KÖNNYED,HISZ AKKOR MEG SZAKAD A SZIVEMKÉRLEK MINDIG MOSOLYOGJ RÉAM,HISZ NAGYON FÁJ HA GYERMEKED SIRNI LÁT,ANYA NE SIRJ HA VALAMI FÁJÉN MINDIG VIGYÁZOK TE RÁD,ELNEM ENGEDEM KÉT KEZEDSORSUNK BÁR HOVÁ IS VEZET,ANYA NE SIRJ HISZ AZ NÉKEM FÁJKÉRLEK CSAK MOSOLYOGJ ÉN REÁM,ANYA HISZ TUDOD SZERETLEK TÉGEDET,MERT TE ADTÁL NÉKEM ILY CSODÁS ÉLETET..

 

Amikor boldog vagy

 

…Tudod, amikor boldog vagy,arcodról fény sugárzik.Mosolyod fénye útra kél,s érzékeli egy másik…Boldogságod, mint fénysugár,széjjel terül a földre,szivárványszínben tündököl,s árad csak körbe-körbe.Tudod, körötted annyian,vágynak a boldogságra,kérlek, boldogság-fényedet,vetítsd a nagy világra.Szereteted, mint fényözön,szívekben gyújtson lángot!Tárd ki lelked a szép előtt,s fogadd be a világot.Azért jöttél a földre el,hogy megtanulj szeretni,nyílt szívvel éld az életed,s ne maradjon ki senki.Ne ítélj, ne bánts másokat,ragyogjon tiszta fényed!Boldog lesz minden pillanat,mikor a percet éled.